2026. szeptember 15., kedd

mikor szétcsusznak a dolgok

igaz, lassitott felvételben indulva, de dominósor-szerűen, kártyavárszerűen tudnak széjjelcsúszni. bármi volt is már előtte, bárhol jártam is.
jöhet akármilyen kétsegbeesett megkapaszkodni-próbálás, egyszercsak ott találom magam, hogy zuhanunk.

már csak egy kicsi hianyzott, hogy az életke szintentartható legyen... már vettem tojást. (2x. aztán kidobtam, mert lejart, de már ott tartottunk, hogy vettem, mert már ennyire voltam az újra-főzéstől...) 
már csak kitakarítani meg kicsit még pakolni kellett volna - igazán nem sokat, csak a blokkokat rendezni, meg a visszavivős cuccokat, az 1 nap ...

s már elértem a munka témában is egy sosegondolt mérföldkövet, s a kivizsgálos dolog is mozdult végre.


s ott megálltunk, és onnan egyre eszkalálodva megint az egész minden szétesett.

most dzsuva van, már megint cipővel bejárkálós, "azt se tudom, hol kezdjem" jellegű dzsuva, minden szanaszét mindenhol, s már önmagában ez egy vegtelen energia-szivattyú... már hogy ami elfele.

már egy hete képtelen vagyok válaszolni a kivizsgálos e-mailre.
s a munkakeresős kérdeskör olyan távoli feature megint, mint már rég volt.
es boltban sem jártam... hát szinten úgy egy hete.


s látom, nagyjából látom - ezért is születik a poszt, dokumentálni - hogy az történik,

hogy egyszerűen csak hirtelen nincs kapacitás. (de hogy köbö semmire.)

nincs erőforrás, s nincs forrás, ahonnan vissza lehetne tölteni.

történik valami, bármi, ami elviszi-kiveszi, ami volt, s over.
pikk-pakk újra a startmezőnél találom magam, ahol már megint a basic egyensúly visszaállitásáért folyik a küzdelem.

hogy takaritani, hogy rendet tenni, hogy olyan környezetem legyen, amiben egyáltalán esélyem van másra, mással is foglalkozni, egy magasabb szinten funkcionálni, nem csak beleakadni már megint ebbe.

s pláne hogy újra enni-inni-aludni-hajatmosni-tisztánaklenni, ... mert seperc alatt már arra sem tellik ilyenkor, megint nem, mint minden padlótfogáskor.


elég összetett volt ez most mondjuk,
nem egy kis oka, hanem több egyszerre történő, összekapaszkodó oka volt* az egesznek, nagyobb volumenűek is,
de döbbenetesen, idegesítően, tehetetlenségesen wtf, hogy megint itt tartunk.
hogy megint a nullára felkapaszkodás a cél.

azért gondolom, sejthető, hogy

már úúúgy unom.

(s ráadásul már annyira ketyeg...)


*s fontos feljegyezni még, hogy ezekkel viszont foglalkozom, vagyis nem egyszer lett kivéve az enerdzsi a rendszerből, hanem hogy ezek folyamat viszik el a termelődőt is úgymond, szóval az ezekkel való megküzdés az zajlott, s még most is zajlik a háttérben, részben. szóval sokx ez úgy lehet, hogy nem is csak lemerülök, hanem a feljöves alatt is energiaigényes dolgok futnak a háttérben.
persze neha csak lemerülök, s aztán csak fel kell jönni.
de van, hogy így törtenik.

s van, hogy a lemerülés után is ugye a limitált visszatermelődő enerdzsit elviszik a basic dolgok, ahelyett, hogy az enerdzsivisszatermelest megturbozó dolgokba fektethetném .. vagy epp pont hogy azokba fektetem, s igy nem jut a basic dolgokra még jóideig... 

[gondolkodó emoji]
fú, igen, ezt még fel kell fejtenem (hogy aztán végül majd jobban kezelni tudjam..).

3 megjegyzés:

  1. de ez nem depi vagy borderline?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a depi feltételezést értem, de ez mitől lenne amúgy borderline? tökre neutrálisan, tényleg érdekel

      Törlés