fennforgások

az előző poszt nem vasárnapi volt, napok óta görgetődött, ... azóta voltam már a pasinál,

egyszer, mikor nem volt otthon (a tudtával) mosni-hajatmosni-ottaludni (igeeeen, ne kérdezzétek, de nem lesz belőle rendszer, csak így ... első heti káosz, na, meg padló-padlók...),

meg gyerekezni.

yepp.

a pasinak nagyon nem akartam felvenni múlthéten, meg visszahívni se, de aztán csak eszembe juttatta, hogy felelőtlenül megígértem a gyereknek még egy lakásmegnézős + játszós talt.

1 kicsi talt akartam, de lemondták a vasárnapi programom, amitől bepánikoltam, úgyhogy végül belecsúsztam a "másnap is jövök"-be... nem vagyok rá büszke. viszont nem volt gáz annyira, mert a szombati nagyon suta "lezárás" lett volna, de vasárnap jobban tudtunk beszélni, és leszögeződött, hogy többet nem jövök át, és élesedik, amiről még ősszel beszéltünk.

szerintem a gyerek jobban érti, mint az apja, amúgy.

szóval ez is megvan.

a hét második fele volt a durvább, egyébként, teljesen szét voltam esve.

ma reggel is még konkrétan kétségeim voltak, túl lehet-e élni akár csak a mai napot is, nemhogy ezt az egész új- és egyedüléletet,

de aztán valahogy most jobb. még a doksit is megnézegettem, amit péntek óta görgetek...

persze lehet, hogy már 5 perc múlva újra belepusztulok... mert hullámzik.

de addig is sokadszor is adunk esélyt az intimgyantának - a legutóbbi annyira nem sikerült jól, hogy hagytam is a francba, de most megint érzem a vállalkozókedvet... 

ma biztosra menős luxikv-val meg luxibrunchhal (úristen, ezt hogy írjuk) kényeztettem magam, 

random elhívott egy ismerősöm találkozni az ebédszünetében, és szívemnek kedvesekkel tudtam chaten is, telefonon is beszélni, ... meg sétáltam is a napon. 

este még letudom egy ottfelejtett dolog átvételét a pasitól a munkahelyénél,

és reményeim szerint valamennyit takarítgatni-pakolni is fogok végre (kezdve ugye a mosógéppel!), most jobban látom magam már, ahogy beleállok.

de hát durva, és durva dolgok mennek.