most persze visszacsap a qrvanagy stressz és megfeszített mindentbele,
ésss leeresztett lufi vagyok, üresség van meg utósokk meg pure túlélősdi, meg ilyenek ..
de legalább tudom, hogy nem maradok így, csak kell egy kis idő, hogy oldódjon, meg (valószínűleg fokozatosan) újratermelődjön az enerdzsi.
némely emberek próbálnak siettetni, és kicsit unom, hogy magyaráznom kell, hogy de ez most így oké.
látszólag csak ülök a kupacaim közt.
amúgy meg nyilván nemcsak. létezem. adaptálódom. kivárni igyekszem. minden nap lépek, amennyit tudok.
közben lement egy pms is.
megugrottam a hajmosást, amit pl a házban 2 hónapig nem...
elkezdtem beszerezgetni a tisztitószereket.
nem voltam azóta a pasinál...
éssss egyre többet bírok tartózkodni a lakásban...
igyekszem emberekkel találkozni, de mivel nem szerveztem semmit előre, pont most nem állunk túl jól a non-stop igényem ellenére se ..
igyekszem kényeztetni magam, összekötve a környék felfedezgetésevel ... de hát az univerzum nem annyira partner. (pl életemben ennyi rossz kvt zsinórban nem ittam...)
csalódás csalódás hátán...
meg neminni - de egyik este egy ismerősöm csak olyan helyekre vitt, hogy végül sör lett belőle, már masodszor zsinórban, pedig az első alkalom se esett jól.. (igen, hozok rossz döntéseket továbbra is...*)
(az, hogy nem esik jól az alkohol, viszont jó hír...)
(*rossz döntésekről szólva: végülis csak odáig jutottam, hogy áthívtam a srácot, aki nagy rohangálós-pakolós hajrában volt épp, aztán nem érkezett meg ...
nem is baj, asszem.
van férfienergia most körülöttem hálisten, kell, hogy zizegjenek, mint egy falat kenyér, de jobb volna őrizkedni a közelebbmenéstől is, hozzá közelebb meg pláne...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése