check-in 2

péntek van ... ma a pasi végülis segített átvinni egy kör holmit ... pedig eddig aztán végig nyomatta, hogy semmiben se segit, ha fizetek érte, se. (egyszer segitett hozni az ikeából dobozt azért, de amúgy. cseszegetett, meg a gyerekkel izélgetett, hogy nem veszek részt benne eléggé...)

közben továbbra is le akarja sápolni a cuccaim ... mondván tartozom.

de közben úgy is viselkedik, mintha nem mennék el.

de azért hajtogatja, h szegény gyerek nem tudja, meddig leszek itt, és mindig kérdezi, hogy köv alkalommal itt leszek-e, és ne csináljam azt, hogy csak akkor nem vagyok itt, mikor a gyerek, amúgy meg tudottan igen, mert az neki rossz  (ez a pasi egyik új fixa ideája, hogy mivel legutóbbi 2 gyerekezéskor nem érkeztem meg pénteken, csak este alvás előtt, én nem voltam itt a gyerekezésnél ... - szóval igazából így kiforgatja ezt is, és teljesen értelmetlenül manipulálgat vele, wtf..)

(de amugy rohadtul nem kellett ott lennem a gyerekezésnél, már nem azért ... a szülinapján, az más volt, okk, de hogy amugy ... 

teljesen wtf volt az is...)

a gyerek amúgy lehetne tájékoztatva az apja által a helyzetröl, by the way, amikor erdeklődik a telefonban. (nem tudom, elhigyjem-e, hogy mindig rákerdez...)

elvileg minden infója megvan hozzá, hogy megmondja, hogy már amott fogok lakni.

 pont ugy, ahogy irl is megfogalmaztuk, hogy mostmár atomtutira biztos, mert megvan a költöztetőcégtöl az árajánlat, 2 hét alatt ez biztosan lezongorázódik.

amúgy mondhatni szabotálja, hogy elmenjek,

tegnap még azt kérte, hogy hazafele vásároljak be, meg vegyek vitamint, mert megettem a felét múltkor, 

de közben ma este, mikor hazajöttem, már kérdezte, hogy de és mikor megyek végre el...

egyszerűen mindegy, mit csinálok, jó nem lehet.

ugyanitt - úgy tűnik, hogy sikerült összeszerveznem 2 autós fuvart is holnapra, amikor a pasi pont dolgozik,

úgyhogy igyekszem ezzel a huszárvágással feloldani a helyzetet, és elhúzni a g.be. (pardon.)

mert amúgy teljesen abszurd a minden.

csak jöjjön össze.

csak bírjam.

drukkoljatok!