ezt a lábatlanság tipusú hasonlatot tutker levezettem már a korábbi diagra is anno - csak azota rájöttem, hogy annál tipikusan hozzák, hogy az én helyzetértelmezéseim és megéléseim nem lehetnek elég stabilan (vagy csak simán nem lehetnek) validak.
(igen-igen, az őszi kivizsgáláson tolták, ami nagyon mély nyomot hagyott. meg úgy általában szakember körökben is könnyű beleszaladni.)
(meg én is tudtam ugyanezt és alkalmaztam magamra nézve is...)
szóval arra a korábbi diagra nem tud úgy igaz lenni a hasonlat, mint erre, mert hogyan fogadjunk el valakit, akiröl azt gondoljuk, hogy az ő szava, véleménye igazából nem valid, így nem úgy számít...
itt legalább ez nincs.
(itt van más, de már lehet érvelni ellene anélkül, hogy csípőből a diag miatti invalidságra mutogatást kapnám vissza. itt már jobban van esély egyenrangúnak tekintett létezőként megjelenni.)
((már ahol persze. csomó -áter pl senkit, aki páciens, bármilyen papiros, nem tekint annak, sokan még a -lógus kolegáikat se... elég rossz a helyzet az országban még ezen a téren azért...
(vagy esetleg csak az adhdról hiányosan informált, már az is elég lehet... )
és ezeket pszi ismerősök, meg a sajátom is mondják, meg az adhds csopi, stb ... nem csak egy saját benyomás.
szóval ki kell fogni, ill utána kell menni, hogy ne ilyenbe fussunk bele, csak úgy meg nehéz megítélni, ha a másik fél pont azzal érvel, hogy ő jobban tudja, mi valid, mi nem, mert ez a szakmája, és a mi laikusabb benyomásaink csak azért vannak, mert...
kicsit rókafogta csuka helyzetek tudnak lenni ezek.
de hiszek benne, hogy vannak jó -áterek is, tényleg. remélhetöleg sokan. csak na.))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése