szóval bármilyen szar is, egész jól elfunkcionáltam, amikor épp nem bőgtem/veszekedtünk.
olyan fantasztikus tételekkel rövidült a to do list-em (a teljesség igénye nélkül), mint pl a plüssállatok, hajgumik és hajkefe kimosása,
szegény fejsérült Timóka (aka cuki zöld plüsspolip) összefércelése (ami, ahhoz képest, hogy mennyit dolgoztam vele, kiàbrándítóan szedett-vedett csúf lett),
home made sütőtökös krumplipüré kipróbálása,
mérőszalaggal hadonászás, ajtónyitogatás, olaszos vitatkozás az előszoba kellős közepén arról, hogy lábtörlő legyen a cipős részre, vagy futószőnyeg a nemcipősre,
ikeahonlap és gugli bújása indulás helyett,
bónuszként teljes sokk, hogy máris elkapkodták az összes reszelt narancshéjat a lidliből.
itt jegyezném meg, hogy a to do list meglehetősen rugalmas, mivel vitatkozás pl nem szerepelt rajta, csak lábtörlő,
illetve hogy a sütőtökös krumplipüré egy isteni találmány, csak nem megy annyira a sütltkolbászhoz.
(további random tény még, hogy valamiért minden tétel az otthomteremtés, háztartással szöszölés, gyerekkel izébizé köré szerveződik rajt',
ami ebben a helyzetben full kiborító. engem az elégít ki, oké, de mi maradna így, ha a pasi kikerülne a képből... még "sztrájkolni" se tudok, mert időben tényleg pont most aktuális, és csak magammal szúrnék ki... ezek a nekemfontos dolgok, a pasi elvan hangulatteremtés nélkül is.
szóval minden vágyam ez a családvagyunk életérzés most karácsony előtt, ami a kedvenc ünnepem evör, és alig várom, hogy megteremtsük a csodát a gyereknek, sütit süssek, ajándékot csomagoljak, meghittséget varázsoljak...
némileg ellentmondásban van a jelen helyzettel, nem?)
ja, és a narancshéj mellett további (mindig aktuális) bánatom, hogy szétesett a ruhatáram, és 10-ből 9x szarul öltözöm fel.
de ez idén már nem lesz jobn, attól tartok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése