morci(ca)

hogy elvileg okos vagyok, aztán mégse tudom kézben tartani a saját érzelmi állapotaimat és szorongásaimat, csak fut az alapprogram.

hogy a visszaamunkába napom pont egybeesik a hidegfronttal. kis szervezetem úgyis szereti az egy nap alatti tíz fokos hőmérsékletcsökkenést... (nem.)

hogy álmomban hatalmas zúzódásokat borogattunk a hugom hátán, félve kérdeztem, mi történt és mondták, hogy sógorom csinálta, mielőtt öngyilkosságot kísérelt meg. közben a nagymamámat cipeltem, a hóna alá nyúlva, olyan könnyű volt, mint régen a kishugom az utolsó idilli időkben, mielőtt kiakadt rám, mert elhagytam. (olyan 10-12 éves lehetett tán? fene se tudja.) és a mama olyan volt, mint egy rossz gyerek, és ugyanúgy, ahogy mindig, ki-be járkált a jelen valóságából, meg bepisilt meg mittudomén.
álmomban még más is történt, sok-sok minden, de igazán csak ezekre emlékszem élesen. mozgalmas volt, fárasztó, rémes.

hogy amúgy nem aludtam el, csak sokára és ezekre meg rendre felriadtam. gyomorgörcs meg a qrvaélet, satöbbi.

hogy hányingerem van a reggeli kvmtól, amit ráadásul a végére már szemelő esőben ittam, és nagyjából ilyesmi élmény, hogy fel kellett kelni ma rendesen újra:

vagyis ennél sokkal ilyenebb, csak hirtelen ez jött szembe az interneteken, amit le volt kedvem lopni.

érdekes egy nap lesz. ójee.

meglátjuk.