picit nehézkesen indul az év, tegnap minden szándék ellenére végig csak fogalmatlanul nyomkodtam a telefonomat meg bambultam. (ímé, mit tesz a kialvatlanság, de azonnal.)
napom:
7-en jöttek be potyàra (2-en maradtak is)
3-an edzeni (wtf)
2 fő kutatni akart volna
1 fő postát vinni
5x csöngettek turisták
1x hoztak csomagot
10x telefonáltak
nettó 25 perc produktivitás, kábé.
a fiúk másfél órával hamarabb haza is küldtek, annyira jól esett.
kényelmes vacsi a pasinál, mocskosul kielégítő folytatás, nevetgélős film, bújva alvós éjjel - minden perce kincs volt.
össze fogom fésülni a gondolataimat, de előbb pihenésre vágyom. mondjuk a fel-alá utazgatás, 2 buli és 5 családozás mindent magyaráz. (mindig sokan vagyunk ugye. mikor meg nem ez volt, a pasival kríziseltünk épp, nyilván, leszívta a maradék energiám. mire elsimultak a dolgok, megint mentünk. igen, már tudom, hogy tegnap otthon kellett volna maradni rápihenni, nem, visszacsinálni már nem lehet.)
holnap-holnapután kialszom. felfújom a megmentett szülinapos lufikat és ráérősen lézengek és végre kicsit nem csinálok semmit. már a gondolat is jó.
ja, és képzeljétek, túléltem a 30-at.
surprise.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése