2016. február 9., kedd

életke

az életemet nem úgy kell elképzelni, hogy én most non-stop az előző posztban írtakkal foglalkozom, tudatosan, katonásan. lópikulát. egyszerűen csak most épp ezt csinálom, próbálok nyugit teremteni magam körül, magamban, mindig tenni, ami épp jön, odafigyelni az ilyen apróságokra. szóval nem elterveztem és végrehajtom, hanem hirtelen leesett, hogy mennyit emel az életminőségemen egy-egy pici változtatás, úgyhogy még jobban rámentem.

csak valahogy próbáltam megfogalmazni itt nektek.
a terv valami olyasmi, ami mindig ott van a fejemben, látom a már kipipált dolgokat, látok egy ívet, egy utat magam előtt - ez segít, hogy ne vesszek el teljesen, ha épp rossz passzban vagyok se.

1 megjegyzés:

  1. Szerintem tök jó, hogy tudatosan is odafigyelsz ezekre az apróságoknak tűnő, de valójában nagyon is fontos dolgokra, amik az egész életminőségedet, egészségedet befolyásolják. Csak így tovább. A fiúval meg, nos, nem tudom, kívülről az ember csak mozaikokat lát, azt is csak az egyik ember szemszögéből, de én azt tudom mondani neked is, amit már másnak is mondtam, hogy az ember ösztönei igenis működnek. A belső hang nem véletlenül mondja, amit, nem árt néha meghallgatni. Akár mi parázunk túl dolgokat, akár jogosak a kétségeink.

    VálaszTörlés