mint egy csillagszóró szikrái

azért a sok apró örömért, azért hálás vagyok.

minden őszinte mosolyért, minden csokiért, kávéért, jó szóért, a látható és tapintható hóért a hegy tetején, ami az idei első havam, a hagymás kenyérért, ami egy kisboltban váratlanul ért, az eső illatáért, a pihe-puha szőrös meleg holmikért, a mécsesem fényéért, az első forraltborért, hogy láthattam a kishugom pasiját, hogy megosztotta velem az örömét, hogy kinyitották előttem az ajtót, hogy segítettek levenni a táskám a vonatról, hogy anyám küldött nekem kakaós kalácsot, hogy jutott belőle másnak is, a barátnőm szeme csillogásáért, a váratlan üzenetekért, a vasárnapi napsütésért, az összes jó zenéért, amit hallgathatok, hogy még mindig ennyire szeretem a hajam színét, hogy vannak pillanatok, amikor elfelejtek sietni és csak beszippantom a nyugalom illatát, a fürdőért, ami felmelegít, a pillanatokért, amikor látok valamit, ami tetszik, az összes balfaszkodós vicces helyzetért, amin képes vagyok nevetni, 

és hát mindegyik csöppnyi villanásért, amit fel se tudnék sorolni, de hozzátesznek a napjaimhoz. 

sokszor nagyon jó nádjának lenni.