halogatás

megint éjjel főztem, ennyit az alvásról. de végre van oldalasom és csodás tökfőzelékem. (hagymás alap nélkül, mert megrohasztottam a krumplit, úgyhogy egyben, mindenestől repült a kukába és már nem voltam boltban utána...)

(láttátok volna lakótársam arcát, ahogy kinyitva a szekrényajtót észlelte a helyzetet... nem szólt egy rossz szót se, csak besétált a szobájába és felvett egy: gázálarcot. egy igazi, valódi, retró gázálarcot(!!!). meg hát láttátok volna az én arcomat, amit erre vágtam! helló, unalmas hétköznapok...)

a tökfőzeléket is halogattam, ezért tolódott éjszakára, de úgyis jöttek a csajok, és csicseregtek, mesélték a rengeteg begyűjtött élményt, még vacsi közben is be nem állt a szájuk, annyira cukkerek... szóval úgyse aludtam volna, így jobb volt.

egyébként a szemem előtt, frissen gyalulták a tököt, amire hónapok óta vágyom, és aminek annyira megörültem, hogy minden költségvetési megfontolás nélkül soron kívül és azonnal kellett.

persze gyerekként utáltam, meg nem ettem volna semmi pénzért. most meg szerelem. ezért már megérte felnőni...

ma délelőttre terveztem, hogy végre megnézem magamnak az itteni piacot, mert addig nem élet az élet, míg nincs biztonságos közelben egy igazi piac, ugye. (úúúgy szeretek eljárni, nézgelődni, csodálkozni, örülni a sok valódi zöldség, gyümölcs és hús látványának, a bőségnek, az illatoknak, a nyüzsinek...) 

de majd holnap, mert helyette sokáig aludtam, és bereggeliztem, elmentem kávéért, dumáltam kicsit a srácokkal...

és nekiálltam lementegetni a dolgokat a telefonomról. (hogy mégis csináljak valamit a halogatott, de nagyonkéne listámról, ha már összeírtam...)

nade.
nem működött. régen még ment a médiaátviteli mód, most az istennek sem látja a szoftver a telefont, ha ebbe rakom. minden utasítást követek és semmi. így nem tudom áttenni a gépre az sms-eket, pedig nagyon elszánt voltam, hogy hasznosan töltöm a délutánt...

akarom azokat az sms-eket, de kéne már a helyük.

kétségbeestem, megnyugodtam, próbálkoztam mással, sehogy sem ment, megmérgeltem magam... ha az univerzum úgy gondolja, hogy nem tartom meg az sms-eimet, mert új lapot nyitunk, akkor nyissunk.

akkor jöjjön egy jól megérdemelt szoftverfrissítés, gondoltam én, aztán egy fincsi gyári visszaállítás, szegény kis telóm hátha megfiatalodik... aha, semmi. egy darabig oké, de onnan nem lép tovább - sehogy.

úgyhogy mai tudásom szerint ez egy nagyon hosszú és tanulságos folyamat volt, aminek a vége, hogy nem ártana új telefont vennem. majd, ha lesz munkám, megint, és már visszafizettem a szüleimnek az addig is igényelt kölcsönt... és-és...

valaki nem ért véletlenül az androidhoz, azon belül is a sony termékekhez?

szóval maradtam volna a halogatásnál, biztos tudtam volna kevésbé bosszantó dolgot is csinálni... :)