szolgálati közlemény

van olyan, hogy nivea parfüm. ami állítólag olyan klasszik sötétkék nivea illatú.
omg.

juhúságok

sikerült a pasinak szűkcsaládos meglepi szülinapot csinálni és olyan ajándékot adni, amitől fülig ért a szája!

sikerült kétszer is ösztönösen megfogni az ágyról majd' lepottyanó gyereket a délutáni alvásnál! (sose csinál ilyet.)

aztaqrvaszex!

az unokaöcsémnek kibújt az első foga!

nagy séták, sikerült főzőcskék, egész rendezett lakás!

nem vagyok annyira kimerült, mint szoktam mostanában!

funfact

addig rinyáltam, hogy fúrnak a munkahelyemen a szomszéd helyiségben,
hogy mostmár nálam is fúrnak.


(az, hogy sírok, nem fejezi ki eléggé a...  napomat.)

milyen emberek vannak

amikor a gyerek azt kiabálja a telefonba az apjának: nem beszélek veled, mert te betegítettél meg!


aha...
(félreértések elkerülése végett: nekünk már eleve taknyosan adták oda.)

#apakezdődik

az élet az olyan,

hogy mindig van kelbimbó, kivéve, amikor azt akarsz csinálni.

nagyhírekről kicsikét

járunk párterápiára.
qrvajó.
a pasi jár durva nyelvtanfolyamra.
átkerült végre a megfelelő csoportba, öröm-boldogság.
beadtam a jelentkezésem mesterre.
alig találtuk meg a diplomámat.
megvolt az első nagyjelenet a gyerekkel.(kapálózós-sikítós-sírós...)
megijedtünk, megdöbbentünk, (jól)kezeltük.
a saját pszimet továbbra is csípem.
anyáméktól továbbra is a lehető legmesszebb akarok lenni, mert a kontakt instant agyfasszal jár.
brutál frontérzékeny vagyok.
pasiszülinap szervezés folyamatban.
a melósok vasárnap is hangosak, még mindig.
mindennel elcsúsztam már mire felkeltem (minden nap!), mint rendesen, de ezt majd a pszivel dolgozzuk át úgyis.
a gyereknek ízlett a smoothie.
szerintem ma valami rakott zöldséget főznék.
a pasival még mindig a jó időszakban vagyunk, szeretem, szeret, bár maradhatna így...
utálom a tvt.
megint megcsinálták az internetünket.
lehet, hogy végre rendeződik a számlázás a víz-csatorna témában, így, egy év után...
takarítás helyett blogolok.

zárójeles puffogásokba'

annyira szép instafotókat meg népszerű blogokat lehet alkotni velük, de basszus, én úgy kivagyok az ilyen divatbio, meg divatöko, meg mifene okoskodásoktól...
((senki ismerős ne vegye magára, sokfele bóklásztam mostanában "távolabbra", stb, stb.))

ahogy a kencéknél is, attól, hogy valami természetes összetevőkből áll, még nem biztos hogy jó vagy egészséges, a mesterséges se jelenti, hogy rossz vagy egészségtelen...,

ugyanúgy a hatalmas ökológiai lábnyommal rendelkező superfoodoknál se jó felülni a hype-nak... (ki nem állhatom azt az álszent trendiskedést, hogy pl a húsnemevéssel milyen menőn védjük a földet, miközben szójára, avokádóra, quinoára, kókuszolajra, gojira, chiára meg hasonlókra alapozott étrenddel "váltjuk ki", itt, Közép-Európában, ami pedig ugyanazt okozza, csak pepitában. akkor már inkább a kicsiben-etikusan állattartókat kéne keresni, nem?
a vegán étrend is pl csak olyan régiókban környezetbarát, ahol minden adott hozzá, csak ebbe pont annyira nem szeretünk belegondolni, mint pl a volunturizmus jelenségbe se... a lényeg a látszat.)

ha már, akkor a két kulcsszó a helyi és a szezonális.

(mármint alapanyag. minél kevesebb feldolgozott cucc, változatosan minőségit, vászonszatyor, deszkaláda, fonottkosár, tüllzacskó, otthonfőzés, ilyenek...)

vidéken nyilván könnyebb, de itt Pesten is vannak tök jó alternatívák, pl a gugli szerint ez a lista is...

én spec sehol nem tartok ezekben még, csak törekvéseim vannak, de az üres majomkodástól rendre frusztrált leszek. (irigylem a figyelmet, elismerést a semmire, a butaságra, hiába tudom, hogy ez gyarlóság, csúnyadolog. node bosszant a kártékony működésük is, így legalább közhasznú is a puffogásom, na.)


ja, és persze a superfoodokkal meg az van, hogy szuperségben egyenértékűt az unalmas hazaiak közt is lehet találni bőven - csak azok nem bírnak elég marketingértékkel, ugye.

annyira nem arról szól ez se, amiről elvileg szólna...