mehh

no hát keddre sikerült összeszedni valami takonykórt.

de úgy, hogy estére mentem volna a társasos sráchoz, és akkor így előtte elkezdtem fújogatni az orrom. azt mondta rá, sebaj, induljak, ő nem fél, meg hát vasárnap úgyis együtt voltunk már...

erre mire odaértem, totally kijött rajtam, játszani se tudtunk, úgyhogy tulképp átmentem hozzá teázni, bacikat szórni meg szenvedni a kanapéján.

fun volt. (annyira nem.)

másnap reggel kaptam egy kvt, aztán másztam haza a saját takaróm alatt fetrengeni tovább... amit azóta is csinálok.

azt reméltem, hamar átmegy, de egyelőre semmi látszatja a gyógyteáknak, gyömbérnek, fokhagymának, etc. ...

annak örülök, hogy még tegnap voltam kicsit olyan jól, hogy gyors hajat tudjak mosni,

és bevásárolva is pont be volt,

annak nem, hogy épp félbeszakadt egy pakolási folyamat, és most aztán tényleg brutálisan idegesítően néz ki a lakás, pedig épp haladtam vele szépen,

se, hogy ki kellett hagyjam a könyvtáras társasozást is, amire pont tudtam is volna menni meg olyat is tanultak, ami érdekelt,

nomeg legkésőbb tegnap már a decában kellett volna aláöltözőket meg ilyesmiket próbálgatnom (blackfriday akcios hét van, de csak holnapig, juhú),

ill most, hogy szintet lépett a hideg, egyből körmömre is égett, hogy nincs egyetlen olyan nadrágom se, aminek a szára alá beférnének a bakancsaim-csizmáim... s a felhajtogatott baggy momjeansek inkább átmeneti megoldást tudnak csak nyújtani.

szóval nemjó.

(nem tudom, írtam-e itt legutóbbi nekifutáaomat a 20 (de lehet 30)+ darabnyi nadrág felpróbálásával... de attól tartok, elég sok időt igényelne pont mind2 ruhabeszerzős projekt.)

márpedig ha meg is gyógyulok, biciklizni akkor se fogok tudni már kimenni megfelelőbb rétegek nélkül, és utoljára szombaton voltam, éssss már kivagyok a hiányától, konkrétan.

szóval ezek mind ... sürgősek.

meg amugy is alig tegnap ota fekszem, de már úúúgy unom...

jó, igazából ki se bírtam. mivel arra keltem, hogy még mindig gőzerővel bontják-fúrják felettem valahol a lakást, és már majd' szétment tőle a fejem, végül felöltöztem és elhúztam baconos toastot enni, meg aztán akkor már egy jó forró kávéval kicsit sétálni, levegőzni, aka ki a szigetre, ofcourse.

na, hát jól is esett, mìg bele nem feledkeztem egy telefonbeszélgetésbe (keresztanyámmal, kivételesen eszembe jutott keresni, vállveregetés), hogy a végére egyszercsak leessen, hogy totál lefagyott a lábam és a kezem, és elkezdtem nagyon fázni. (ez a bakancs, amiben több éve élek ilyenkor, szerintem kikopott, vagy én nem is értem, de már másodszor történt meg, mióta elővettem...)

na, ez lehet, nem volt így a legjobb 5let, de komolyan nem bírok már a fenekemen megülni, én nem tudom, hogy bírhattam  régen, az exnél. (teljes rejtély, ott mi volt, hogy volt...)

7végére meg elvileg lestoppoltak a mindenféle kerékpáros ismi fiúk, jó lenne, ha tudnék velük már tal.

drukkoljatok.