az xtra libidópeek után csak érkezett egy 2-2ésfél napos folyamatos feszült frusztráltság, és bónusznak nemmúlóan fájt. míg a 2napos késés után úgy jött meg reggelre, h nem éreztem semmit, valami földöntúli fáradtságon és diszkomforton kívül.
a fejem viszont, ami szintén addig is, ugyanúgy most is, advil kellett rá, szóval ki tudja, a front mennyit játszott bele.
valamint rájöttem, hogy annyira, de annyira a szeretgetéshiány állt most csomó minden mögött, és ezek a fiúk ezt egyszerűen nem tudják megadni, ezért-azért, nekem meg bújás kéne, ölelgetéssel, fizikai gyöngédséggel.
ez egy masszív fizikai szükséglet,
konkrétan, mert ha csak lelki lenne, azt a társasos sráccal meglevő máscsatornás intimitás, meg akár a (férfi) voltkollégám-jóbarátom velem töltött mélybeszélgetős odafordulós szessönjei és figyelme kiadnák, meg hozzá a férfienergiák szexuális jellegű áramlásai...
de nem. az a fajta szex sem, ami materializálódik, még ha jó is, és a világ összes orgazmusa sem.
semmivel nem tudom pótolni, bárhogy igyekszem, és emiatt aztán sehogy sem jó.
ez oltári pech, tényleg. bár ne ez lenne a legfőbb fő hiányeleme a wellbeingemnek - de hát ... sajnos nagyon úgy tűnik, hogy pont.
#durvahiányállapotokba'
főleg ilyenkor. meg vagyok lőve vele teljesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése