merthogy ez most szaladt, tényleg. ahogy az első hét több hétig tartott, úgy most meg valaki megröviditette a napokat - kettőt pillogtam és péntek van, és fele dolog se fért bele abból, amit akartam volna...
ettől mondjuk most rosszul érzem magam, mert voltak fontos kimaradók...
nade voltak, amik viszont megtörténtek, úgymint (a teljesség igénye nélkül):
pl két színház.
ebből egy spontán "maradt ki jegyem 2 nap múlvára, akarod-e átvenni? de dumálni nem lesz időnk, így is érdekelhet-e..."
egy olyan lánytól, akivel szívesen barátkozódnék összébb, amolyan fontolva haladva, és akivel amúgy épp osztozunk az 'újra egyedül' életszakaszban...
érdekelt, mentem, szuper volt. nekem most mélyre is ment nagyon.
mellesleg ott kiderült, hogy a színész a rokona (egyszemélyes előadás volt), aki utána odajött és kezet fogtunk, cukin bemutatkozott, mintha amúgy nem A színművész lett volna az előbb látott darabból... ezek ilyen kis vicci xtra woww pillanatok...
a lány társasága is szimpatikus volt, már amennyire meg tudtam ítélni így futólag, és feldobták, hogy esetleg majd társasozhatnánk, mert ők is szeretnek - amiben benne lennék, szóval hátha hívnak majd tényleg.
utána teljesen spontán még elrohantam a társasos sráchoz. elvileg nem találkoztunk volna a héten, mert pont a nekem színházazós 2 estén ért csak rá, de a kezdés előtt 5 perccel még rákérdezett, hogy akkor tuti nem? és hát először viccelődtünk, hogy végülis csak 90 perc lesz, ... de aztán ez eszkalálódott, és végül megtanultunk egy új játékot, szintén olyat, amivel magamtól sose akartam volna, aztán pedig tetszik nagyon.
mostmár kevésbé érzem magam rosszul, hogy ott alszom ... hát... tulképp mindig, ha megyek. de lassan nem ártana egy adag utazós pipere, váltás fehérneművel a táskámba, azt hiszem... (persze murphy törvénye alapján sose többet nem lenne ra szükség, de győzködöm magam, h ne legyek babonás..)
másnap este a 'szülinapi ajim előadás' volt a sulis bariktól, utána dumcsizós városban kolbászolós koccintós hajnalban hazaéréssel, ami velük mindig jó. a darab is erős volt. (most szűk egy honapig nem volt kapacitásom megkérdezni rendesen, hogy vannak, mizu, hát mindenről is lemaradtam, halljátok...)
megjegyezném, sokkal klasszabb ide hazajönni, nem az van, hogy ők írják, hogy "itthon", én meg a Blaháról, hogy " nemsoká jön már az éjszakai, juhú, szóval t minusz 40 perc, haha"...
emellett észrevettem, hogy vannak még leárazások - januárban ugye ezzel nem foglalkoztam-, ésss megnéztem a kabátokat. nem tudom, mit vártam, teljes áron se találtam semmit ősszel ... vettem viszont leárazott nyári "kabikat", meg olyan oversize téli pulcsit, ami ma már rajtam is van, ha már a nagyja a szüleimnél ragadt vidéken ... (mert nyilván azt vittem át anno a házba, ami a szezonban leginkább kellett - és az volt aztán útban exnek annyira a visszacuccolás után, hogy lepaterolja oda, mert az volt már dobozolva...)
kétszer sem jutottam el az ikeába, pedig ott voltam már mellette... de kéne mostmár.
néztem porszívót, már irl is, de egyik se tetszik... (porzsák nélküli, kézreálló fejű, fémcsővel, de legyen szívóerő-szabályozó gombja..)
sétáltunk is egy ismerőssel az Duna partján napoztatni a lefagyott arcunkat...
ja, mert amúgy meggyötörte a hideg az arcomat. para volt.
nem felejtettem el megszerezni a minikieget az egyik játékomhoz, amit nagyon akartam...
elvittem a szomszéd helyre unokatesómat. (és megállapítottam, hogy mióta elkezdtünk összejárogatni, ugyanazt a 10 sztorit meséli el újra minden egyes héten és ugyanazt a 3 férfi munkatársát mutatja meg nekem fotón, hogy de kár, hogy elkeltek - ésss rettegek, hogy olyan leszek, mint ő, annyira szeretethiányos, magányos és annyira nem fog velem se történni semmi, ha már újra dolgozom majd, minden igyekezetem ellenére...)
megállapítottam, hogy a gintonik továbbra is jó...
nem voltam a voltmunkatárs barimnál, mert beteg a héten.
más ismerőseim is betegek.
nekem is volt "betegleszek" parám, aztán egy óriási leves meg pár óra pihenés segített... utána viszont gyorsan bevásároltam gyógyteákból, ne ezen múljon.
az óriási levest véletlenül rendeltem ki, mert a neten még csésze+tányér felosztás volt, de élőben már normál+nagy adag, ami felett elsiklottam, és hát ... a nagy, az brutál nagy ám, haha. de böcsülettel betoltam a nagyját.
elmentem amúgy arra a helyre, amit a múltheti szeretgetős csávóék ajánlottak, és magamtól nem is vettem volna észre.
meg véletlen összeismerkedtem valakivel a házból, szintén a szomszéd helyen, ő is ajánlott kajálós helyet, azt is majd megnézem...
éssss írtam a sikeres vállalkozó sulis barimnak, akivel úgy tűnt, már csak papíron vagyunk barik, hogy találkozzon velem,
mert kitaláltam, hogy most nekem mindsetet kell optimalizálnom,
ésss ahhoz kellenek olyan emberek és impulzusok, akik máshogy állnak az élethez és a munkához és önmegvalósításhoz, mint az én kudarc-orientált, 'merjünk kicsik lenni' beállítottságom ...
ésss hát ő is tipikusan ilyen.
kicsit megdöbbentem, hogy már másnapra felajánlott egy ebédet - több hétnyi átfutásra számítottam, ennek megfelelően ütemeztem az üzenetem is, így kicsit korán volt, de azért jó lett, kihoztuk belőle a jelenleg elérhető maximumot.
de hogy ez egy jó irány. kell az inspiráció. kell, hogy lássam, mi van még a saját eddigi bubimon túl.
dolgozom rajt', mindenen is, ahogy csak tudok... ez is a része.
ja, és a tulaj eljött az első fizetősdi miatt - hát-hát, oké. fura volt, de majd belőjük a határokat jobban (ne vélemenyezze már, hogy milyen sok cipőm van, khm)... majd kialakul (mert kialakítom), hogy komfortosabban kevésbé legyen rálátása, nos, bármire... most még káosz úgyis a lakás is, minden is. de majd lesz rendszer.
nahh, ilyenek.
sokmindenkire, -mindenre nem jutott időm, amit bánok, de így is elfáradtam ennyiben is...
ma megint késő délelőttől csak kvzódom kb, már a másodikat, és még mindig ott tartok csak, hogy magamhoz kell térni... visszatért a sírhatnékos mélypont is... meg a reménytelenség-érzet .. és önutálat. (magamra haragvós 'hogy lehet azon túllépni, hogy elrontottam az életem, és növekedési szemléletet futtatni emellett a fojtogató gyász mellett' topik, of course...)
de már nincs semmi szervezve hétfő estig. gondolom, megint takarítok, pakolok, sírdogálok ..
szignifikánsan jobban voltam amúgy eddig a héten, mint korábban bármikor...
valami lesz.
<3 <3 <3 Bombori
VálaszTörlés