2018. október 3., szerda

tényleg furcsa ez

napi csodálkozás: nem is az, hogy ezmiez, hanem hogy tényleg ennyire hat, ilyen ereje van?!

azzal, hogy tegnap beletúrtunk a múltamba, felkavartuk, zavarossá tethette az egész jelenidőt is?

ez nem front, nem pms, nem párkapcsolati krízis, semmi más nincs, csak ez lehet. (vagy megőrülök pont most, esetleg.)

mindenen, de mindenen elpityergem magam. az index és a fész összes hírén-posztján, a pasi hangján, azon, hogy süt a nap, a magyarrendőrség tweetjein, (végtelenlista), de hogy ìgy logika és előjel nélkül, brutál érzelmi töltettel.

megállítom a bekönnyezéskor egyből, csak annyi, hogy fújhatom az orrom non-stop,


meg hát megterhelő. nagyon.
q.nagy forgalom van most itt, mégse sírhatok..


és ijesztő. durva.
lenyűgöző is, mekkora erő lakozik ebben az elmebajban, ha aktiválja a sok fájdalmas hogyisvolt.
seholse vagyok már a hétköznapokban a régiénhez képest.
(teszem hozzá: hálisten.)


#felébresztettszörny
#remélemnemmarad

#ízelítőarégipokolból
#waitmársírokisbmeg

3 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. nem, csak klinikai eset, a szó nem pejoratív értelmében

      v lehet, h ilyen körülmények között ez a teljesen normális reakció, nem tudom

      sose tudom, nagyrészt emiatt vagyok klinikai eset

      Törlés
    2. Én úgy gondolom, hogy nem jelent rosszat, ha mindenféle feltépett sebek miatt sírsz.

      Törlés