egyszerűen imádok babrálni. rendre találni random kindertojglis kisautót meg motort meg minibúgócsigát a fiókomban, munkahelyi szekrényemben, sőt: megnéztem, és basszus, a táskámban is, most is.
forgóváltásban időznek a pultomon, a kezemben, tapizom, gurigatom, forgatom (és mutogatom) őket. általában csak úgy lesznek - összeszedem a családtól, amire nem tart igényt, kapom, mittomén.
eddig még nekem se tűnt fel, hogy ennyire, a fidget spinnerért se volt képem külön pénzt költeni, csak így, viccből és olcsósítva... (ez asszem a terápiára tartozik, keményen...)
viszont fel kéne mostmár vállalnom, hogy igen, babrálós vagyok és ez normális - ugyanis hajnal óta le se teszem ezt az izét, komolyan, szerelem, nekem tervezték!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése