simán besétált a hátam mögött,
és én simán nem vettem észre, még akkor se, mikor már kifele kísérték, csak mikor megjöttek.
amellett, hogy rettentő kínos
(és remélem, ritka),
mostantól abból kell kiindulnom, hogy a koncentrációs képességem nem volt hajlandó reggel kelni velem.
(vagy tüntetőleg kocsiszínbe ment az elromlott metróval, ki tudja...)
vidám munkanapnak nézünk elébe, sallalaaa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése