cipőboltban ténferegni kicsit mindig furi, mert ott az a sok ember, de mindenki igyekszik úgy tenni, jönni-menni, mintha egyedül volna. nem tudomást venni a másokról. cipőt választani, próbálgatni szerintem intim dolog, az én egóm legalábbis igen sebezhető olyankor. tiszta aknamező, tele vágyakozással, csalódással, kiábrándulással, kétségekkel. a tükör elé állni az áhított darabban mindig kétesélyes, kockázatos. (vagy lehet, vannak a széplábú nők, akiknek nem ilyen, de ők inkább szerényen hallgassanak most, ha lehet...)
ezt játszottam tegnap is és eléggé belefeledkeztem, amikor egy elhaladó néni odaszólt, hogy
"nagyon szép cipő, nagyon jól áll!"
most azt hiszem, mindig, ha elbizonytalanodunk, kéne egy ilyen néni a hátunk mögé, nem csak cipőügyben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése