2016. december 10., szombat

meglepik

egyrészt ebéd után felcihelődtem, hogy na, most már elszívok egy cigit, és ahogy nyitottam a kaput, szembejött a pasi. mert gondolta, hoz nekem egy kvt, egy ölelést meg egy puszit, csak úgy.
mit is mondhatnék: awww.


másrészt idén időben elkezdtem ajándékötleteken agyalni, de jajj, nagyon nehéz. mert mindenhez pénz kell, az meg nekem nincs. gasztroajik kilőve, szerintem még ne most erőltessük... jobb diy cuccoknál meg: alapanyag. ahh.
a pasira költök, az oké. a csajokra is, mert véletlenül vettem egy bögrét (ne kérdezzétek, hosszú), ami pont olyan újcsajos, aztán mondta, hogy ó, hát eltörte a kedvencét - reméljük, nem pótolja addig, akkor már árban ehhez viszonyítunk.
no de a szűk család, az nekem efölött még plusz 9 fő (2 és fél tesó + párok + szüleim + mami),
meg a nagybátyámék is igen közeliek, külön keresőként biza nekik is illenék valamit, az még 7. (keresztanyámékat hagyjuk is.)
eddig (szégyen-e vagy gyalázat) le szoktam volt tudni 1-1 csomag szaloncukorral. hát most már tán nem kéne...

na de és akkor mit.
lehet, hogy a szülőknek lesz közös tesós aji, színházjegy. oké.
a többi viszont még rejtély... (odáig jutottam, hogy kezdek kétségbeesni, viszont szupi ötleteim vannak már jobban fizető munkahely esetére... vahahhaaa.)

ma esti program: további inspirálódásokba' kicsimmel. (csak kicsim nélkül...)

(vagy: alvás. meglátjuk.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése