2016. december 10., szombat

a pasi meg

elvitt moziba (Éjszakai ragadozók - durva, de gyönyörű), és előtte ad hoc jelleggel, szuperromantikusan megvettük a karácsonyi ajándékomat (pár hónapja ugye vágyaim tárgya):


meg ha már bent voltunk az üzletben, pont talált magának ő is (egy ugyanolyan színű-anyagú táskát meg egy qrvajó sapkát), tehát azokat is - és mitadjisten egyformába került, így ugyanannyi marad meglepifaktornak fejenként a keretből. (keretünk van, hogy ne legyen durva mellényúlás. tavaly még összejött spontán is, titokban, idén nem kisértjük a szerencsét.)
mivel a kasszánál még egy 20%-os kedvezményt is rádobtak, surprise-nak, az egész annyira jól jött ki, hogy elmondhatatlan.

zavarbaejtően nyál volt a folytatás is, bújós-szeretgetős-főzöcskézős ... (nekem pihenős, mert ilyen disznófülű vagyok, neki tanulós, mert szegényke...) eltekintve a kis konyhai bakimtól, ami nem is fontos, mert a vége finom lett és csak egy hólyag van az ujjamon meg a sütőt is kitakarítottam már. (meg nem látta pont senki, ahogy 30 másodperc alatt elromlik a minden - csak azt, hogy lelkes voltam.)



nektek meg hétvége. legyen jó! :))

2 megjegyzés:

  1. Nagyon aranyos vagy :)) gratulalok a hatizsakodhoz, egy ilyen cucc ritka praktikus, nekem eddeg leszakadt volna a vallam meg a hatam, ha nem egy hatizsak logna folyton rajtam.
    A konyhai bakikkal pedig ne is foglalkozz, meglatod, minel tobbet forgolodsz a tuzhely korul, ahogy nalunkfele mondjak, annal ritkabbak lesznek, mert minden egyre gordulekenyebben fog menni, amugy biztosan minden igen finom, amit szeretettel varazsolsz a konyhaban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát sajna a szeretet nem váltja ki a gyakorlatot, néha annyira kiborító. de majd csak belejövök egyszer... :)

      most az előhűtött levelestésztával ismerkedtem, meg beleborítottam a sütőbe, meg hasonlók... látni kellett volna :D (nem.)

      a hátizsákot meg én kirándulni szánom, még mindig inkább gerincferdítek, mint hogy napi használatra vegyek. pedig igazad van...

      Törlés