hát hogy közben olyanokat csinálok, hogy megbeszéljük a találkát az Örsre, én meg elindulok a Borárosra, de valamiért azt gondolom, hogy át kell szállnom a kékmetróra a Corvinig, hogy eljussak a 4es6oshoz - pedig elég volna ugye a Blahán leszállni és kész. de nem, én elmegyek a Deákig. ott rájövök, hogy hova volt megbeszélve, de nem ám visszamegyek, hanem akkor már tovább, hogy majd a törzsben megvárom. ami neki is kerülő, meg nekem is.
legalább leróttam a tartozásom egy meghívás formájában (igaz, hitelre, de ha az is megvan, pipa és lehet végre tervezni). ugyanígy előző este egy barátnőmnek is (aki amúgy zseniális forma és nagyon egyívásúak vagyunk, csak túl ritkán tudunk találkozni), de ott meg valahogy úgy alakult a beszélgetés, hogy egész reménykedni kezdtem megint a pasival kapcsolatban és ez értelemszerűen rosszul érintett.
meg az is volt, hogy nem tudtam aludni, lázálmok újra, négykor arra keltem, hogy vihar, frász, beletelt vagy húsz percbe, mire túltettem magam rajta. aztán viszont valami fura ámokfutásba kezdtem (félálomban), fejembe vettem, hogy egy óra alatt én főzök-fürdök-hajatmosok-szárítok-összekészülök. aha.
szóval most totál szét van barmolva a lakás, a tűzhelyen egy félig megfőzött krumplifőzelék, én pedig túl egy padlón zokogós idegtől remegős összeomláson.
és akkor még az is, hogy nem tudtam hamarabb rászánni magam a lakás összerántására, ételmaradékokat és teli kukát őrizgetek (és ez most csak rosszabb lett), ruhák szétdobálva (nem is értem), mert mindig inkább elmenekülök sétálni-parkbanücsörögni-emberekkel programozni.
meg reggel megvágtam magam, a vérmaszatos fehérneműmből ítélve, amiben egész nap ülni fogok. eleve minek borotválkozni, ha senki se látja. és most van a falkaparós középidő, ölni tudnék egy jó szexért, napi öt orgazmus se tudja átverni az ösztönt, hogy férfi kéne hozzá.*
tegnap pedig leégettem a nyelvem, ma is fáj, ma sem érzek ízeket, ennyit a sütiről ( - volt).
meg annyira el voltam bambulva, hogy csak úgy ráhuppantam a csupasz wcdeszkára a melóban, pedig akkurátus fészeképítő vagyok. azt is akkor megette a fene.
ilyen miafrász húzásaim vannak sorozatban.
mondjuk mondtam már, de azóta is él: szakítás, haláleset, egyéb krízis utáni időszakra eleve betiltanám a front office munkát, akkor is, ha az emberek amúgy kedvesek és bratyizósak. ön- és közveszélyes lettem, hadd ne rontsuk ezt még tovább... (de-de-de, a hetet kibírom, csak minek.)
legalább a hajam jó (és már vagy öten megdicsérték úgyhogy mások szerint is) és most jól ki is panaszkodtam magam, ha tudnátok, mennyire kellett...
majdcsak elmúlik ez a wtf rész, valahogy kitartok.
panaszáradat off.
*ja, nem off, mert ez egy egész külön posztot kap inkább... a kövit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése