2015. december 28., hétfő

hol voltam

életemben először voltam fitness teremben, csoportos ugribugri órán, ami a hülye időpont és idősáv miatt végül streching lett, mint legvállalhatóbb lehetőség. igen, végig nyújtottunk. kicsit izomlázam van hátsó comb környéken, és nagyon az oldalamban, a csípőm fölött. nem hiszem, hogy megyek még ilyenre, de elsőnek jó volt, és nagyon lelkes lettem, meg boldog, még 13 lehetőségem és 44 (már csak 43) napom van kipróbálni, amit csak akarok... mozogni tényleg jó. sőt, már a tudat is az, hogy fogok. 
kiderült továbbá, hogy bizonyos irányokba eszméletlen hajlékony vagyok (büszkeség) - másokban viszont majd' bepisiltem, hogy legalább minimál szinten tudjam csinálni, és rámférne némi tartásjavítás... izgi.
bérlettulajdonosnak lenni szuper érzés.


voltam továbbá a pasimnál, aki kapásból a következővel várt:
igen, ez egy csodálatos málnás vaníliás torta, szigorúan olyan, amiről feltételezte, hogy szerethetem. kevés piskóta, habkönnyű, édes krém, fanyar díszítés... (és 29-es gyertya, csak az én fotóm sokkal vállalhatatlanabbul sikerült, szóval képzeljétek rá..) a Daubnerből, mert sokszor sok helyen szóba került mostanában, és mindig arra jutottam, hogy oda egyszer nekem is el kell mennem kóstolni. figyelt, emlékezett, utazott, sőt, még sorban is állt (pedig utál), én meg nagyon meglepődtem és meghatódtam.
néztünk még filmet, vacsiztunk, kicsit össze is zördültünk (igaza volt), de azért bújtunk, kint hideg volt és sötét, bent meg a meleg ágyikó és a férfi, akiért egyre jobban odáig vagyok már megint - úgyhogy nem mentem koccintani se, meg sehova.


illetve ma voltam átvenni az új telefonomat. már nagyon muszáj volt (nyáron is nagyon muszáj lett volna, de azóta méginkább), és már a diplomázásom alkalmából összekalapozta nekem a család a rávalót, nagyjából, végre ki is néztem kettőt, de igazából ott dőlt el, mikor egy tizessel lejjebb vitték az árukat. ennyiért már majdnem korrekt ajánlat, csak azt nem értettem, hogy lehetnek egy áron, mikor az egyiknek sokkal jobb a specifikációja.
végül a rosszabbat vettem, mert kisebb, és az én kezem kicsi, meg ezen van fizikai menü gomb, a másikon meg nincsen. ennyi. határozottan gyönyörű, talán még nálam is okosabb és marhára nem tudok még vele mit kezdeni... (amúgy olyan, mintha egy nyújtófával szétlapogatták volna a régit, mert az sokkal apróbb és vastagabb, nagyon mókásan néznek ki egymás mellett...)
új sim kellett bele, úgyhogy deaktiválták a régit, de minden adat azon a telón maradt, számok meg hasonló apróságok is - vagyis lesz mivel szöszölnöm a héten. továbbá olyan nagy kérdéseket kell ügyesen eldöntenem, hogy akarok-e hozzá új memóriakártyát, meg honnan szerezzek tokot és védőfóliát...
izgi.
(szerelmes vagyok.)
 
és mivel a hátulja legalább olyan szép, mint az eleje...











aww...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése