2015. június 8., hétfő

hát szóval

úgy jártam, hogy a várva várt csodás meleggel együtt megérkezett a pms-em is. (tudjátok, kedvenc tünetegyüttesem, a mensi előtti rettenet.) mégpedig egy szokatlanul durva.
(mivel érdemeltem én ezt ki?!!)

most, amikor életemben egyszer tengernyi szabadidőm lenne kiélvezni a kedvenc időszakomat. most, amikor végre van mit felvennem. most, amikor úúúgy ráférne a kis lelkemre a mindenféle kaland, fűben-árnyékban heverészés, barátnővel piknikezés, kirándulás, hajókázás, strandolás otthonotthon, eperszedés estefelé, a bringám Pestre hozatala, tekerés az illatos Duna-parti éjszakában, vagy csak mászkálás a városban, a Kórusok Éjszakájára, a BelFesztre, a Főzdefesztre (ezeken pénzköltés nélkül is remekül el tudtam volna lenni, pl a kézműves sörök nem az én világom, mindegy, mennyire trendik, de infószinten érdekelnek)...

mindezek helyett csütörtök délután villámcsapásszerűen ért a felismerés, hogy szarul vagyok. nagyon.
ezzel "szórakoztattam" magam vasárnap reggelig, amikor is "végre" megjött...
így az insomnia, étvágytalanság, szédülés, émelygés, lepkefing-szerű gyengeség, bágyadtság, depi, szorongás és hiszti kibővült még hasmenéssel és görcsökkel - már csak egy migrén, tényleges rókázás, esetleg ájulás hiányzik a teljességhez.

csütörtökön még elvergődtem a barátnőmhöz ottalvós pizsipartira, ami szuper lett volna volt, de mivel kettőkor még ébren voltam, ötkor meg már, egy vadidegen helyen, ahol még a kutya is aludt (mégpedig szorosan hozzám simulva), így pisszenni se mertem, nem hogy elfoglalni magam valamivel...

...szóval másnap egyenes út vezetett gólyafosként elkóvályogtam exhez egy délutáni összebújva alvásra. (vagy egy hete csábítgatott. nem bírtam megállni, akkor már nem.) és azóta is itt várom a halált vegetálok, míg ő jön-megy mindenfele, és meleg van és macska és nyűglődés.

de a ma estéhez nagy reményeket fűzök... például, hogy végre jobban leszek. (alagút. fény.)
reggelre meg egészen jól.

mit nekem hajókázás... mit nekem biciklizés...
csak kapjam vissza az erőmet. (ami eddig se volt túl sok, de most megtanultam értékelni, becsszóra, tényleg...)

(sajnáljatok kicsit.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése