apró örömök

önálló felnőtt nőként jelentem: tegnap, amikor ex bejelentette, hogy elkészült a vacsora,

elsírtam magam.

tudniillik, hogy másfél hét után végre meleg étel.

ez csak onnan jutott eszembe, hogy hazajöttem aludni (egész nap ezt vártam, komolyan) ééééés kiolvasztottam a csirkeszárnyat. ééééés még nem álltam neki megcsinálni.

mivel ezt nem akarom kidobni, mint a darálthúst, amit szintén kivettem, hogy na most, aztán elmentem itthonról 2 napra ( - azt sem akartam egyébként kidobni, de na -), kénytelen leszek abbahagyni a bőgést és megerőltetni magam, és elhinni, hogy alvás nélkül is lehet élni... (de tényleg, mára pl elfelejtettem a pin kódomat is. ciki.)

kicsit előre sajnálom magam, de egyszer majd biztos képes leszek 5 percnél továbbra is megbízhatóan tervezni, újra, és akkor majd... nem tudom, jó lesz? alszom? eszem?

valami.

basszus, megint főtt kaja lesz, ha közben el nem ájulok, szépazélet.