2018. november 26., hétfő

miért

mi a fenéért, és hogy van az, hogy amint azt mondom: jól megvagyunk, borul az egész?!
honnan tudja ilyen tűpontosan az univerzum?
régen volt ilyen szabályom: ha kimondod, elszáll. aztán próbáltam meggyőzni magam, hogy ez egy beteg fantazmagória... de még mindig kísért...

a pasi épp megint ràpörög a "minden ébren töltött percem munkában akarom tölteni" rémálomra.

nem érdekli, hogy ehhez minket rabol meg, a magánéletén tesz erőszakot, ráadásul "gombokért"... sokkal kevesebbet érő pénzért rombol le értékes dolgokat, mondhatni mindent odaad egy üres illúzióért, mert azzal ugyan nem jut a közelébe se annak, amit hajszol.

de szerinte én nem dolgozom (de), én nem keresek pénzt (de), ő nem keres pénzt a másfél állásával (de), ő miattam nem keres pénzt (nem), mi nyomorgunk (nem), másfél évig hallgatott rám és tétlenkedett (nem), mialatt nem jutottunk sehova (de) és nem vettünk semmit (de),
és az nem a pénzügyi tudatossàg hatékony része, ha hónap elején költségvetést csinálunk (de), ezért ő nem is fog (eddig tényleg nem lehetett rávenni sose).

ez egy rémálom.

amikor rendesen dolgozol, minden pénzed beletolod a közös életbe, szinte agyonnyom az otthonteremtés idő- és energiaigényes güzürésze, mire megkapod, hogy mindaz, amit teszel, semmi, a tetteid, fáradalmaid értéke nulla.
az egy dolog, hogy anyáméktól 30 éve hallgatom, hogy nem csinálok semmit (akkor is, amikor nulla információval rendelkeznek arról, mivel töltöm a napjaim, pl az elmúlt években, és akkor is, amikor a maximumot is túlteljesítem épp, pl anno a suliban, az ezerkettedik versennyel és dícséretes kitűnővel...)
na de ugyanezt megkapni a szerelmemtől, társamtól...

hogy minden, amiben hiszek, értéktelen, és minden, amibe az energiàt tolom, semmi.


azt hiszem, ennek úgy kéne lenni, hogy közös nevezőket brainstormingolunk ki magunknak abban, hogyan akarunk élni, mik a céljaink, prioritásaink, az irányvonalról és értékrendről...

most ezt nem látom...

meg úgy, hogy becsül, megbecsül.

most ezt se látom.


ja, és miután sìrva fakadtam a telefonban este, ezek miatt, ràmtette, és kikapcsolta magát, mert majd holnap este folytassuk, igazán ráér...


nagyon-nagyon gyűlölöm ezt az arcát és nagyon kétségbeesett és szomorú vagyok éppen... nem tudom, hogyan kezeljem.

9 megjegyzés:

  1. :(
    amúgy miket minősítesz gomboknak? (nem akarok a zsebetekben turkálni, de mire mondod ezt?)
    mi a nyomorgás definíciója? mit nem engedhet meg magának, amitől dráma az élet?
    és mit szeretne elérni? mire mondaná azt, hogy na jólvan, most akkor eljutottunk vhova? (saját lakás? kocsi? annyi megtakarítás egy érintetlen számlán, amiből egy évig uazon a szinten megél? mi az elvárás?)

    bocsi a sok kérdésért...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tök jó a sok kérdés, gondolkodom ám rajtuk, csak elfeletettem ideírni

      Törlés
    2. Nem faggatozni akartam, csak sztem erdemes merlegelni, h realis amit kerget, vagy nem. Mert ha nem, talan eszervekkel le lehet beszelni...

      Törlés
  2. Te nem az èn (szerencsère hamarosan ex) fèrjemmel èlsz?Basszus...mintha magamat olvasnàm....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez nagyon rosszul hangzik, azabaj

      Törlés
    2. Tudom.:(
      Meg az is baj,hogy nem mernèm azt mondani,hogy jobb lesz.
      Persze csak a sajàt tapasztalatom van...
      Ez a telefinràcsapàs meg kikapcsolàs nekem a legalja...ezt èrzelmi bàntalmazàsnak hìvjàk.Mert TUDJA,hogy mit èlsz meg ettől ès akarja,hogy ìgy legyen.:(

      Törlés
  3. sosem értettem, hogy mások hogyan tudják felhúzni magukat, aztán jó idegesen letenni a telefont és elérhetetlenné válni, nem megbeszélni a dolgokat, és így még aludni is... hihetetlen, én képtelen vagyok úgy elaludni, hogy harag vagy szorongás van a szívemben. mondjuk nem is vagyok egy csipkerózsika :D

    VálaszTörlés
  4. Az eszem megáll néha a pasidtól. Ha nem születik az ember aranykalitkában, akkor nehézkés 1-2 év alatt olyan színvonalat teremteni, amire vágyik. Nem fair bántani téged, teljesen lenyom, az értelmét meg nem látom. Elfogadtad a csomagját teljesen, ő viszont a tiéd nem.Nem tudom. Néha a tisztelet hiányzik így, ahogy olvaslak. Ne vedd kritikának, szurkolok neked ismeretlenül is, ha neked így jó, és ezt az életet akarod élni.

    VálaszTörlés