szembesít a végességgel, védtelenséggel, zsigeri félelmekkel, árnyékokkal, saját pőre magányos valónkkal,
a viszonyokkal, a rendszerben megbúvó összes feszültséggel és "diszfunkcióval",
és visszavonhatatlanul átrendezi a családdinamikát.
megint meg fog változni minden, és még csak kiszámítani se lehet az irányait.
olyan ijesztő.
(tán a halál legkevésbé szól a halottról? a haldoklás még csak-csak, de a gyász semmiképp.)
(pedig még meg se halt.)
(megint félek, megint úgy, tök más, közben mégsem...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése