2017. március 12., vasárnap

valahogy

azt kéne megértenem végre, mi történik, mit miért csinálok-nemcsinálok, ugye. (szerintem ehhez innen már a szaki kell, mert mindent, amit csak tudtam /gondoltam /olvastam /mondtatok, bepróbáltam, és kudarc kudarc hátán, csúfosan.
úgy indultam neki, hogy faszán irányítom már a kis életem, és ott tartok, hogy wait, what, elindulok A pontba és B-ben kötök ki, és még csak nem is értem, how.
konkrétan szakadék tátong az elképzelések, szándékok és valóság közt, hiába vagyok szuperszigorú magammal. mivel ez egy nagyon kínzó állapot, ezzel is kezdeni kell valamit sürgősen, nincs meg a koherencia, szégyenkezés van meg düh meg olyan nagy tehetetlenség... annyit sikerült elérni, hogy látom, hogy amit csinálok, nem oké, és ettől legalább jó nyomorultul is érzem magam.

ezen a héten már hátha lesz ip, gyorsítani már nem tudom, folyamatban.)

aztán az is van, hogy ne ignoráljam, ha zümmög a kis ivós appom. (vagy két napba telt rájönni, hogyan zümmögtessem újra. ja, amúgy nem is zümmög, csobog, de értitek.)

meg tartani az új, ám zseniális "mindig tudd, mit fogsz holnap reggelizni" szabályt. (eskü, eddig ez volt a legklasszabb ötletem, ma is simán letoltam a bekészített pizzáscsigát, ha undorral is.)

van telefonos emlékeztetőm reggelente, hogy ivós app, írni, mit eszem, meg mire költök - egyelőre inkább nem vált be, mint de, azért adok még neki időt. meg esténként figyelmeztet a reggelire, az jobban működik.

ha nem is pontosan, de százasra kerekítve köbö megvannak eddig a költségek, az is jó.

akartam venni kedvezményes fitnessbérlet, aztán magamba néztem, és hagytam (- meg inkább a szaki). kicsit szomi vagyok, mert már megálmodtam magamnak egy kargyantát és egy fodrászt is, az mindig annyit dob a közérzetemen...

még mindig túl hideg van egy kiránduláshoz, és különben is egész nap mosni fogok ma is.


nem vagyok most egy sikerblog, srry, hát ez akkor ilyen.



#vertseregfíling
#kikelldomestoszozniakukátispölö
#jóleszezanap

2 megjegyzés: