úgy kezdődött, hogy gyanúsan nem akart lefőni a kávé. hát nyilván, ha egyszer nem csavartam vissza a tetőt a vizes rekeszre... csak gőzölte kifele, jó, hogy észrevettem/tük.
aztán volt még, hogy fogalmam sincs, miért, de két megállóval tovább mentem a metrón. majdnem elkéstem, mire visszakeveredtem.
és szelfi helyett videót csináltam.
és popcornt ebédeltem fantával.
és a pláza a film után minden erőmet kiszívta röpke félóra alatt, úgy vánszorogtam hazafele, fülem-farkam lógott... még sírtam is a pasinak este kicsit. nem örült, de ez volt.
én se örültem, most se örülök, mert máshoz sincs kedvem, mint aludni mégegyet, de már hova? minek?
ment a kalózos film, amit mindig nézünk, mert egyszer elárultam, hogy kamaszként szerelmes voltam a Jack Sparrowba... (ki nem?) szemüveg nélkül hallgattam inkább, aztán az x-edik reklàmblokknál összeugrottunk, hogy ugyan kapcsolja már ki, olyan volt kicsikét, mint én szoktam, hogy hullafáradtan ébren tartja magát, de minek.
szerintem ideje indulnom. vagy mittudomén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése