párkapcsolati áttekintés

biztos írtam már, de jól esik most átvenni, hogy eddigi életemben összesen 4 emberrel jártam.

(volt egy rakás randi meg kavarászás mindenféle pasikkal, mert vonzó, feszes, butuska, szemtelen, flörtmániás fruska voltam. még ex-semmiség mellett is az első évben meg amikor külön voltunk, meg... hagyjuk. ebből egyvalaki fontos, a pillangócsináló, mint szerelem. de vele sose voltunk hivatalosan együtt, úgyhogy most csak megemlítem.)

az első pasim egy gyökér volt (EQ nulla), dávidszoborszerű testtel és pattanásokkal, szuper mérnökkarrier küszöbén. egyszer nagyon messzire elvitt motorral egy ottalvós buliba, meg elkísért a gólyabálra és nem úgy öltözött és haragudtam, meg voltunk valami buliban, ahol egy másik pasival táncoltam, mert ő nem akart. egyszer csinált nekem szendvicset a suliba meg kaptam tőle tobleronét. 

miután elvette a szüzességem, másnap végigfeküdt az ágyon meztelenül, tarkó alatt összekulcsolt kézzel (nagyképűen), hogy fedezd fel a testem, baby. 

emlékszem még a családjára, a fehér konyhabútorra, meg hogy az anyja szeretett. 

hogy nem tetszettek a dolgai és a nézetei, és csak azért voltam vele, mert elég türelmesnek tűnt ahhoz, hogy előtte ne szégyelljem, hogy még nem szexeltem, de akarok.

hogy tizenkilenc voltam.

ja, és úgy egy-két év múlva felbukkant, meghívott pizzázni és azt mondta, azóta se tud elfelejteni, járjunk újra, utazzuk körbe motorral Európát, aztán legyen sok gyerekünk és maradjak otthon velük, majd ő eltart.

tuti nem volt normális.

a másodikat valami társkeresőről akasztottam le pár hónappal később, amire poénból regeltünk a barinőmmel. igazi iskolázatlan surmó volt. az maradt meg, hogy találkoztam a barátaival meg ők is a tesóimmal, magával vitt a főnöke szülinapi bulijára meg voltunk valami koncin a zp-ben, és ijesztően nagy volt a... aztán nekem vizsgaidőszak lett, ő meg rinyált, mert nem érek rá, különben is költözzek oda és főzzek meg takarítsak.

hát kössz, de kössz nem.

egy év múlva már nős volt.

ez se volt normális.

ezeket inkább szárnypróbálgatásnak nevezném, pár hét, nem különösebben éreztem semmit, max kíváncsiságot, elég hamar arra jutottam mellettük, hogy engem a pasik csak idegesítenek, nem kell kapcsolat.

használni kell őket, szórakoztassanak, itassanak, éreztessék, hogy kellek, de a lelkemet nem adom. (kacc-kacc.)

így aztán rögtön összegabalyodtam ex-semmiséggel. számomra szexi, vagány pultos volt szép lakással és zenekarral. én meg lázadó csitri. tetszettem neki egy ideje, előadtam hát a rosszkislányt.

csak egy random szexnek indult, de újabb és újabb csakszexek után végülis atomszerelmes lettem. az életem addigra széthullott, így hozzáköltöztem és nyakig belemásztam abba a beteg, abnormális izébe...
(vele élveztem először a csókolózást és a szexet is, szóval technikailag hiába nem, kvázi mégis ő volt az első. mindenben.)

20-tól 28 éves koromig vele voltam.

az nagyon sok idő ám.

abból kijönni, na az a durva.

utána találkoztam össze a pasival, azt meg már tudjátok.

most pedig... most pedig nem tudom, mi lesz.

(nem kell helyette másik pasi, mielőtt még ezt szűrnétek le... csak azt nézem, hogy milyen kevés tapasztalatom van, és általában azok is nagyon messze állnak a normálistól, ha úgy vesszük. 

sajnálom, hogy anno olyan voltam, amilyen, és most kell megtanulnom, mi merre hány méter, mikor tán már késő.

és sajnálom azt a kislányt, aki játszotta a nagyot. megérdemelte volna, hogy ne vesszen el ennyire.

no és a pasi... hát nyilván ugyanúgy szeretem még. és ő az első, aki már lehetett volna. csak nem lett.)