2017. január 21., szombat

bekkelni. ki.

egyfelől mázli, hogy nyugis ma a munka, másfelől annyira nincs semmi, hogy igazi kihívás ébren maradni. néha keresztbe állnak a szemeim és az előbb félrenyeltem a saját nyálam, ikszdé, ikszdé...
meg már kétszer is szolidan megsirattam a busztragédia hírét, persze csak az oszlop mögött, hogy ne lássák.
csomó dolgot volna alkalom átgondolni, de hát az agyam helyén most szottyadt krumpli van.

megvan a maga bája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése