2016. november 18., péntek

csupa majdnem

tegnap esti programterv: újcsajjal rendelünk valami kaját és megnézünk egy filmet.

tegnap esti program: újcsajjal megpróbáltunk kaját rendelni (és pár óra alatt sikerült is, fckng szürreál bénázás-bohózat.)



mai programterv: magammal foglalkozom, a mindjárt30 krízis és a motivációim kapcsán  brainstormingolok, az öngondoskodás jegyében.

mai program eddig: először újcsajjal, majd cukival foglalkoztam szószerint váltásban, az ő kríziseik és motivációik kapcsán brainstormingolva, gondoskodó style-ban.


végülis majdnem.


jó, persze mára kialudtam magam, reggeliztem, beágyaztam, fényre tettem a növénykéket, elhajtogattam, pakoltam, sétáltam-levegőztem, kvztam, kidobtam egy néninek a szemetet, bevásároltam és ebédeltem is (a kajálós rész nem evidens, ezért hangsúlyozom, magamnak*), két körmöm már szépre reszeltem,
és most, hogy cuki ledőlt, befejezem, aztán sütök** és irány a fürdő,
és remélem, végzek mindennel, mire hív a pasi,

amúgy meg még tervben volt egy porszívózàs, főzni valamit, kis konyhatakker és szemétlevitel, mert az ilyen mechanikus elfoglaltságok közben remekül tudok gondolkodni és olyan jó érzés a végeredmény: a rendezett, tiszta otthonosság...

de így, most felmerült, hogy rohadtul át kell tervezni az egész hétvégémet - a muszájmegnézni kiállítást először ma estére toltam át délelőttről, aztán holnap délelőttre, hogy majd utána hazahaza utazom, vasárnapra meg valami aktív kikapcsolódást akarunk a pasival, mert mégse fog dolgozni, és ránkférne (kirándulás kéne vagy hasonló, de még ki se találtuk),

de ezt így hogy... annyit elvoltam most a csajaimmal, hogy ma se lesz meg semmi kb, ha vele szeretném tölteni az estét,
és vele szeretném,
szóval.


újratervezés, újratervezééés...




* meg azért szerepel itt minden kis fiszfaszság is, hogy ha visszanézem, lássam, mivel töltök egy napot. mert szoktam azt érezni, hogy üres az életem és tehetetlen vagyok és nem csinálok soha semmit,
és szoktam emiatt szomorkodni,
és akkor majd jól a képembe tolhatom: nézd, egy csomó hetköznapi musthave piciséget belezsúfoltál egy napba, nem is vagy te életképtelen.

**vagy mondjuk majd a pasinál sütök? vagy itthon, de nem vele megyek haza, hanem majd később utána? vagy ma nem is kéne menni, hadd legyen neki is énideje, míg én itthon szüttyögök, csak egy rövidet összefutni holnap?
ajh, én már igényszintben együttélős állapotban vagyok, nehéz lenyomnom a torkomon, hogy keveset legyek vele...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése