bevallom

az van, hogy már szerintem is tagadhatatlanul (újra) együtt vagyunk a pasival.

(ő már korábban állította, hogy van olyan, hogy 'mi', mások meg mégkorábban úgy kezeltek minket.)

ezért is tűntem el - az enerdzsi nagyrészét befele, a kettőnk dolgára fordítottam én is. az októbert ugyanis problémamegoldó egyezkedésekkel és vitázással töltöttük (és töltjük, hisz folyamatában zajlik), az sok idő és energia...

millió poszt sorakozik róla, mégse tudom kirakni őket. félelmetes, nem tudom, bízhatok-e, működhet-e, annak ellenére, hogy milliomegy változás és változtatás van. de be kell látnom: egy ponton túl hiába akarom ellazázni, a dinamika nem engedi. tök mindegy, mit mondok róla, ha egyszer a gyakorlatban az együtt és a cukiskodás dominál...