tavasz-flashback. na ezt se láttam jönni. nem tudtam, hogy ilyen van.
ilyen van?
emlékeztem én, hogy szörnyű volt... na, hát szörnyűbb volt, de sokkal.
automatán dolgozom, úgy vagyok, hogy nem vagyok. mindezt egy éjjeli telefonhívás miatt. delírium, hallucináció, kisfaszom, én inkább nem is próbálom leírni most, csak hogy a nap zokogós, remegős és fuldoklós-légszomjas tripekel telik, hát qrvajó, tényleg.
álmomból keltett a hívás, és egyből bekapcsolt a félelem, amit írtam anno: hogy már mindig félek. ez új. ez miafranc. hogy tényleg... tényleg? ezt újra át lehet élni?
csak egy hívás volt pedig, mégis
annyira megijesztett...
Masik mamad? Kitartast, nadja, ennyi rossz utan csak jon majd valami jobb is.
VálaszTörlésBennem is minden szédülés, hányinger, enyhe rosszullét újra aktiválja a régi halálfélelmet. De idővel állítólag jobb lesz.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésnem, szerencsére csak annyi, hogy apukám visszakerült a kórházba...
VálaszTörléscsak hirtelen rámtörtek a tavaszi emlékek, de nem emlékként, hanem újraélősen: újra féltem, szomorú voltam, sírtam és pánikoltam, mintha most történne...
nagyon zavarbaejtő volt :I
remélem, nem lesz sok ilyen...