gondolom, feltűnt: öngyógyításra használom a blogot. sokkal több posztot, jegyzetet írok amúgy, egyszerűen muszáj. annyira folyamatos a kattogás, még éjjelente is: álmomban kibékülünk, együtt csinálunk dolgokat vagy épp újra elhagy, no meg rémségek történnek - ma is arra ébredtem, hogy élve elégett egy kutya, szörnyű volt.
nincs, akinek mondjam, szóval leírom, visszaolvasom, töprengek. nem tarthatom bent, mert szétpukkadok. így könnyebb.
most kicsit mindent szabad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése