meg még azt is le akartam írni, hogy ebben a kapcsolatban nem volt 'mi'. volt benne a pasi és voltam én. elvoltunk a saját oldalunkkal, dolgainkkal, verzióinkkal, de a privát életünkön nem jutottunk túl.
nem lett olyan, hogy van egy kapcsolat is, mint a közös ápolgatni- , építgetnivaló külön alkotásunk. reményeink voltak, örömeink, félelmek és sérelmek, egy sokszor nagyon intenzív összekapcsolódás... de abban az értelemben párkapcsolatunk, az nem.
fura erre így látni rá... innen, kívülről még sose néztem.
tök mást kerestünk, de szerintem valahol azért mindketten magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése