2016. június 27., hétfő

a napom amúgy

nem ezzel töltöttem, hanem voltam ráérősen kvzgatni, kiolvastam az internetet, posztokat írtam, fáztam, félismerősökkel beszéltem át az EB-t, reggeliztem, megérdeklődtem, kivel mizu a családban, kitaláltuk tesóimmal, hogy legyen kerti sütögetés és mikor legyen, találkoztam a kishugommal (személyesen, ritkaság), sétálgattam, benéztem a melóba (a büfébe, a dohányzóba meg a mosdóba), élménybeszámoltunk egymásnak mindenféle kolegákkal a Múzeumok éjszakájáról, találkoztam a pasival, ebédeltem, hazajöttem...

és kidőltem aludni, de hogy így estig. végre.

akartam ébresztőt àllítani, utólag kiderült, hogy nem jött össze, de ebből arra következtettem, hogy nem is baj.
azóta megint kiolvastam a netet, vacsiztam, fürödtem, próbáltam kezdeni valamit az érzeseimmel, nyugtáztam, hogy mindenki alszik, bontottam egy konzervkukoricát és kiábrándultam belőle, találtam egy hányást a ház előtt, mikor kimentem bagózni, megint fáztam, heverésztem, blogoltam és mindjárt pihengetek tovább.
#jóéjt
#mostlehetaludnivégre



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése