2016. március 5., szombat

az okéság pihepuha ölelését kérném vissza, köszi

egy könnycseppecske sem préselődik ki, továbbra sem (sose többet nem?), ülök az ágyon és meredek magam elé bambán. lehet, hogy a szívem egy kicsit meg van szakadva. szóra sem érdemes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése