az a nagy helyzet, hogy továbbra is a gyerekvállalós, mit gondolok én erről, mit akarok a jövőtől, mit kezdjek ezzel az egésszel téma foglalkoztat. de hogy így egyfolytában.
persze benne van, hogy nem sokat aludtam, az se ért semmit, kicsit olyan delíriumos állapotban mászkálok a világban, már most megittam a második kávémat, de minek,
szóval a nagy szomorúságot le lehet felezni.
de attól még szomorú vagyok.
és zaklatott és csalódott is.
persze bármilyen fájdalmas, csak hasznomra válhat átrágni magam ezeken a kérdéseken, tudom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése