ja, a vasárnap hajnal meg gyönyörű, szűz hó ropog az ember talpa alatt, alig van valaki az utcán és ettől az az ember érzése, mintha minden csak neki lenne. szépek a fények, a lassan ébredező város... a havas hideg illat betölti a tüdőt...
összebújva aludni, simogató kezektől ébredni, sétálni egy nagyot majd egy forró tejeskávé fölött írni az élményről pedig feledteti a kialvatlanság minden nyűgét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése