2016. január 12., kedd

a jó hírek

van fűtésünk!!! (atyaég, ha tudnátok, mennyire jó! mondjuk simán egyesen parkoltatom, de nagyon megnyugtat, hogy ha akarok, csinálhatok melegebbet.)

és... ööö... kb ennyi.

valójában fogalmam sincs, mi a problémám, vagy ez probléma-e egyáltalán, de mára már legszívesebben csak a takaró alatt nyüsszögnék, megint. (pedig épp nem is dolgozom és nincs is pms-em.) #mindenszar. a pasival is feszkó volt, ha tudnék sírni, sírva jöttem volna haza, miután elváltunk.
hogy az exét ilyenkor már jobban szerette. hogy megint nem mondja, sőt, nem is mondja vissza. hogy nincs mindig szex. ha van, akkor is tehernek érzem magam, mert már nem elég egy szép nézés, hogy egyből készen álljak, neki meg mintha sok lenne velem a macera. hogy az istennek se tudjuk kideríteni, nekem hogy volna igazán jó, mert azt mégse lehet, hogy pontról pontra átvesszük: ez így oké, ezt inkább ne csináld, ezt ne most csináld, hanem... mert őt csak akkor érdekli a téma, ha kíván, ha meg kíván, akkor nyilván vele is kell foglalkozni, én meg próbáljam meg nem elveszejteni egyikünk ihletét se, és kihasználni azt az időt, hogy visszajelezzek. hozott anyagból dolgozik, értem én, de eléggé máshogy működöm, mint ... mint mások? az exei? mittudomén... és egyre jobban zavar, hogy nincs alkalom kikísérletezni a hogyant.

és főztem neki húslevest. húslevesben világbajnok vagyok, az egyetlen kaja, ami atombiztosan qrvajó szokott lenni. mindig.
a wc-ben végezte.
tehát hogy nem elég, hogy szar lett, de még ehetetlen is. (én mondjuk azért megettem volna.)
beégés a köbön.

sose tanulok meg főzni. én nem tudom, ez másoknak hogy mehet... nekem csak egy nagy, rejtélyes fal, ami köztem és a női önbecsülésem között áll. be kell vallanom, a múltkor szépítettem: mert valójában utálok főzni. nem, sose szerettem. azt szerettem, ha jól sikerült, és a párom örömmel evett belőle. vagy hogy csak főzni kellett aktuálisan, nem más ezer dolgot is. 
de magát a főzést nem.
a főzés számomra az esetlegesség netovábbja és a kudarcok melegágya. 
elvileg ugyanazt csinálom, gyakorlatilag mégsem működik. nem érzem ezt a fűszerezés dolgot... se, hogy meddig kell főzni-sütni. mennyi víz kell alá. ha megkóstolom, nekem az se mond semmit (se ízre, se állagra.)
nem is nő vagyok, hanem tragédia.


most már a szex se jó, és még főzni se tudok... ugyan, mégis mit tudnék nyújtani a pasimnak? egy bármilyen pasinak? (a hisztin kívül, mert az megy.)


és még ahhoz is külön rendelnem kéne online, hogy normális áron megvegyek egy nyamvadt konyhai mérleget, amit aztán ugyanúgy az üzletben fogok átvenni. és nem tudom, hogy a kinézett memóriakártya jó-e a telefonomba, mert egyetlen ember sem volt hajlandó megállni nekem, hogy kérdezhessek, mivel nem porszívót vagy hűtőt vagy hdtvt akartam venni, csak egy nyomorult memóriakártyát egy olcsó mérleget szorongatva a kezemben.

egészen elképesztően borzalmas a hangulatom, és nyakig ülök a bizonytalanságban és a szorongásban.
úgy, hogy tulajdonképpen nem történt semmi különös.
jó, a levest bánom, de röhögtünk rajta.
ezen kívül?
kutya bajom kéne legyen.
pláne, hogy még fűtésünk is lett.

18 megjegyzés:

  1. Nekem itt egy dolog mindenképpen szemet szúrt: "ilyenkor az exét már jobban szerette". Ezt honnan lehet tudni? Ezt így beközli? Vagy milyen méricskélés ez? Meg eleve, ha ezt méricskéli, még mit? Mi volt még "jobb" az exével "ilyenkor"? Mindig meglepődök felnőtt emberek viselkedésén. Úgy értem, hogy persze, gimiben csináltunk ilyet, hogy hűűű, hát a Laci jobban csókolt mint a Béla, nadehátna. Ez sztem borzasztóan sértő! Hogy én mit tennék hasonló helyzetben azt hagyjuk, de sosem kérdeztél még vissza, hogyha jobban szerette azt a nőt, akkor miért nincsenek együtt? Meg miért mond NEKED ilyet? Utána sóvárog még mindig? Ehhhh, pasik...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem mondott ő ilyet sose. (ha mondott volna, valószínű, sírva rohanok el a másik irányba, hogy már megint egy seggfej, jajjne...)csak ők fél év után tervezetten gyereket vállaltak. vagyis azt a nőt tutira szerette annyira, hogy ilyenkor már közös jövőt tervezett vele.

      vagyis tutira mondogatta neki, hogy szereti.
      vagyis...
      mittudomén. a saját bizonytalanságom miatt hasonlítgatok, én. valahogy befészkelte magát ez a gondolat, hogy nekem megint nem mondja, hogy szeret, pedig annyira szeretném hallani, neki bezzeg tutira mondta.

      néha azt gondolom, engem nem is, legalábbis biztos nem annyira, és még csak nem is azért, mert ilyen zárkózottabb tipus, metr egyszer már képes volt rá. csak épp mással.

      Törlés
    2. na várjál, ezt vegyük át még egyszer :)
      volt egy szerelme, akivel gyorsan gyereket csináltak, majd szétmentek, és még most is - ha nem tévedek - nem igazán ideális körülmények között próbál a párod apja lenni a gyereknek.
      nem lehet, hogy ő fejlődött egy kicsit? elkövetett egy hülyeséget, vagyis a rózsaszín köd hevében teherbe ejtett egy nőt, akivel nem működik a kapcsolatuk. tanult belőle. téged már nem akar rögtön anyává tenni, lehet, hogy szeretne megismerni előtte egy kicsit jobban.
      a pasid lehet, hogy csak upgrade-elte magát, és már nem tök hülye. tanult egy hibából! ez akár férfiban, akár nőben elég ritka tulajdonság.

      Törlés
    3. Jajj. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de egy másik kapcsolatba belelátni kb lehetetlen. Szóval ilyen találgatások alapján méricskélni magad, magatokat sztem sehova nem vezet.
      Mit jelent az, hogy valakik fél év után gyereket vállalnak? Biztosan azt, hogy annyira szerették egymást? Vagy esetleg egy követelőző nőt, aki azonnal gyereket akart? Vagy egy felelőtlen éjszakát, ahol becsúszott? Jó tudom azt írod, hogy tervezték, de tényleg simán lehet, hogy valójában egyikük sem gondolt bele, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, amit ékesen példáz, hogy nincsenek együtt.

      Szóval sztem ezen azért ne pörgesd magad, mert soha nem fogod megtudni, hogy ebben a kérdésben mi az igazság, mint ahogyan azt sem, hogyha összeméred magad azzal a nővel, akkor az mennyire objektív.
      Ha valamin dolgozni szeretnél, akkor az inkább tényleg a szex kérdése legyen... ez az ex meg főzés topik sztem nem éri meg a parát.
      Fel a fejjel!

      Törlés
    4. asszem, tökéletesen igazatok van.
      a méricskélés totál hülyeség. nem is ismerem, én meg én vagyok, és így is velem akar lenni, szóval.
      persze ha nem méricskélek, és úgy is azt érzem, hogy nem szeret eléggé, az para. de most pont ki tudok egyezni a helyzettel megint.
      meg végülis tök pozitív dolog, hogy nem akar egyből anyává tenni, bár ezt néha nagyon úgy tudja előadni, hogy az rosszul essen... de az inkább sutaság, semmint tényleges rossz szándék...

      el nem tudnám képzelni, hogy most, a fél éves ismeretségünkkel gyereket csináljunk. szóval azt a részt nem tudom értelmezni.

      Törlés
  2. Van kuktád? Abban nagyon könnyű jó levest főzni. Csak bele kell dobálni a cuccokat, vizet rá, aztán pillanatok alatt kész van. Még soha nem rontottam el. Nem olyan nagyon nehéz a főzés. Mondjuk jó, ha valaki segít, könyvből tök kezdőként szerintem nehéz megtanulni.

    A szexben mi nem működik? Nem tudom elképzelni.

    VálaszTörlés
  3. Ki öntötte ki a levest és miért? Tényleg annyira ehetetlen volt?
    (A múltkor bőr nélküli csirkellcsontból csináltam húséevest, közben rájöttem hogy ez hatalmas ostobaság volt mert sosem lesz aranysárga, de nagy kreatívan kipótoltam fél kanál kacsazsírral:) és nagyon finom lett. A főzés titka hogy kóstolgatni kell, szerintem. Még nyersen ,a sütitésztát is, mert ha nagy gáz van, még lehet segíteni útközben.)
    Amúgy meg, szerintem inkább úgy állj hozzá a dologhoz, hogy örüljön, hogy főzöl. Hogy igyekszel. Sok lány nem tenné.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na hát én soha nem teszem be a bőrt a leveskészítésnél, mert undorodom tőle, mi több minden nagyon zsíros dologtól. Attól még nagyon finom, hogy nincs benne a bőre. És kóstolgatni sem szoktam, a kuktában azt nem lehet.

      De nekem amúgy nem tetszik ez a főzni tanulok a párom miatt dolog, miért nekem kéne megtanulni? Miért nem lehet közösen? Miért kell egy nőnek rögtön kiszolgáló személyzetté válnia?

      Törlés
    2. Főzésnek a nagyon minőségi alapanyag a fő titka szerintem! először azt érdemes fejleszteni, hogy felismerd a rendes húst meg a normális zöldséget. ha nem bonyolítod túl a dolgokat, de maga az alapanyag ízletes, nagyon már nem lehet mellé menni. Kezdetben elégedj meg a só-bors-zöldfűszer kombóval :) aztán ha az jól megy, lehet kísérletezni. (én pl. fekete vagy fehérborsot már egyáltalán nem használok. két másikat viszont igen. mindenhez jók, és minden egyedi, de mégis finom lesz tőle. vagy ugyanígy, napraforgóolajban legfeljebb krumplit sütök. minden más vagy olivával készül, vagy - durva lehet :) - liba vagy kacsazsírral. isteni az íze bárminek, nem olyan büdös, mint a napraforgóolaj és nem ragad rá az az undorító nyúlós izé mindenre a tűzhely körül. és nem magas a koleszterinje sem).
      a másik, hogy receptet legfeljebb ötleteléshez használok. nem is tudnék mondjuk egy kelkáposztafőzeléket megcsinálni. de helyette van egy pár jó kis könnyű csirkés-zöldséges saját receptem, meg pár klasszikus családi, bőven elvagyunk ezekkel.
      A csirkemellet mindig pácolom egy éjszakát, mielőtt sütöm, ha rántva lesz, akkor fokhagymás-fűszeres tejben. Leírhatatlan a különbség. Igazából szerintem inkább az ilyen kis trükkökön múlik a főzés, nem a recepteken.
      Szóval lehet, hogy a leveseddel az alapanyag volt a nem ok, jártam már így, hogy nem volt nagyon jó a hús, és megkérdőjelezhető lett a húsleves ettől eléggé.
      meg sosem csinálok dilemmát vagy futok a boltba, ha valami alapanyag hiányzik. így van az, hogy a krumplifőzeléket már csak rozmaringgal csinálom babérlevél helyett. szóval szerintem kis kísérletezés és pár kudarc után rá lehet érezni, hogy mik az alapok, és onnan meg azt fejlesztesz, amit akarsz, én sosem görcsölök szabályokkal meg receptekkel, egy a fő szabály, sokkal több időbe ne kerüljön megcsinálni az ételt, mint aztán megszabadulni tőle ... :D
      Kukta is szuper ötlet! Húst is sütöttem bár benne, sima ügy. Nagy segítség, és időspórolás, megéri beruházni.

      Törlés
  4. Böbe: igazából én sem szoktam megenni a bőrt, (főve nem szeretem én sem) csak valahogy olyan furcsa volt az a lé bőrös hús nélkül..mi a titkod, hogy ne legyen seszínű a lé? Vagy a kukta ezt is megoldja? Mert akkor beruházok egyre én is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát én úgy csinálom, hogy nincs rajta bőr, valamennyi húst hagyok rajta, mert azt szeretjük. Vagy csontos csirkemellett használok, vagy pulykaszárnyat. (Sokan használnak nyakat, én azért annyira nem vagyok oda.) Jó sok zöldséget teszek bele, azért is, mert a gyerekeim a levesnek a sűrűjét szeretik, a levét nem annyira..-) Tehát sok sárgarépa, kevesebb fehér répa, karalábé, karfiol, brokkoli, én borsót is rakok bele a gyerekek miatt, de ez extra. Egy fél egész hagymát, 1 paprikát és 1 paradicsomot (télen pár kanál lecsót), pár szem egész fekete borsot, egy kiskanál piros paprikát, sót. Az egészet felöntöm vízzel, rázárom a kuktát és mehet. Mindig van színe. Persze ez nem "előírásszerű", hogy órákig főzik előbb külön a csontot, meg lemeregetik a habját, na ezekről én elég hamar leszoktam, nekem erre a gyerekek mellett se időm, se kedvem, ezek nélkül is pont annyira finom.:-) A kuktában kóstolgatni ugyan nem lehet, de gyors, takarékos, én ezért szeretem.

      Törlés
    2. tök jó, köszi a tippet! én is értékelem, ha nem kell ezer évig főzőcskézni, mindenképpen kipróbálom!

      Törlés
  5. elvesztek a kommentjeim :( igazából még két dolgot szerettem volna csak hozzáfűzni, az egyik a főzés téma már csak: a kudarcot muszáj bevállalni :) az abszolút velejárója, nem szabad a szívedre venni.
    a másik a "mit nyújthatok a pasimnak" kérdéskörhöz kapcsolódott. enni lehet étteremben is, és takarítani meg tud a takarítónő. egyáltalán nem ezek a fontos dolgok. giccs és nyál vagy sem, amit tudsz nyújtani egy másik embernek - és amit el is várhatsz cserébe - az a szeretet, megbecsülés, érdeklődés, tisztelet, nyugalom, elfogadás stb.stb. ha ez az alap megvan, a többi mind megoldható. tudom, hogy közhelyes és fúj, de ha ezt következetesen adod, és cserébe elvárod és meg is kapod, akkor az már szinte egy működő kapcsolatnak nevezhető :).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azon kaptam magam, hogy nálam ez az alapcsomag, szóval hogy ezeket persze hogy adom (kivéve a nyugalom, khm), ebben semmi különös nincs, és akkor ezen felül kell teljesíteni mindenfélét, hogy velem maradjon.

      mondjuk extől ezeket nem kaptam meg, csak adtam, és neki egyik sem volt érték.
      de akkor ennyi elég? ez komoly?

      na jó, mondjuk a fő baj itt az, hogy tőle rengeteg mindent kapok. mivel csak nála tudunk találkozni, az ő kajáját eszem, olyan xtrákkal, mint hogy többnyire ő főz, sokszor ébreszt kvval, sőt, van, hogy komplett reggelivel. és oké, mosogatok, besegítek, ha együtt vásárolunk, sokszor ragaszkodom hozzá, hogy legalább a számla egy részét hadd fizessem.
      de egyelőre úgy érzem, semmit se adok ahhoz képest, amit kapok, és nem is fogom tudni fölvenni a tempót, és ebből baj lesz.
      és bizony tipik férfi - sokkal jobban esik neki, ha én etetem meg őt (volt, hogy összehoztam valami ehetőt), meg ott a mondás, hogy a gyomrán át, blabla...
      ja.

      Törlés
    2. ja, és persze általában úgy érzem, az alapok tőle is megvannak, a sokminden az ezen felül a plusz.

      Törlés
    3. szia :) igen, komolyan úgy gondolom, hogy ez elég. persze, ebben azért még sok minden benne lehet, de ez alapján, amit írtál, egyáltalán nem teszel bele keveset. te sem várod el tőle, hogy mindig felfúrjon egy karnist, amikor meglát, gondolom :) nem azt mondom, hogy ne főzz, mert miért ne, ha nem kényszer, akkor elég jó mulatság, és az is szép, ha megtanulsz a kedvéért (vagy a magadéért). de ha nem jön össze valamiért, az sem katasztrófa. kínaiból is lehet remekül főzni, ha szeretitek, és legalább marad idő fontosabb dolgokra is. de ha szar lesz a leves, akkor ez történt, kiöntitek, továbbléptek. ez nem von le az "értékedből" egy kicsit sem, majd a következő jobban sikerül. nem ezek a vízválasztó dolgok valójában, ez csak a felszín. rendes ember értékeli, hogy a másik törekszik arra, hogy a kedvére tegyen, a végeredménytől függetlenül. másmilyennel nem érdemes kezdeni.

      Törlés
  6. stílszerűen közben kirohangáltam főzni (ne kérdezzétek, mért most), úgyhogy a válaszok többi felét csak részben tudom kifejteni most.

    a levest muszáj volt kiönteni, ha egyszer azt mondta, ő még ilyen pocsék valamit életében nem evett... valami rejtélyes okból el-, vagyis inkább túlfűszereztem. de nagyon. tényleg elég fura íze volt, készült főétel is, nem volt értelme megtartani.

    a főzőcskézős tippekről: csak figyelek és tanulok.

    szex - már ott tartottunk, hogy nem tudtam rendesen hangulatba se jönni, ő meg már úgy kezdett hozzám nyúlni, hogy jajj, inkább akkor ne, mi van, ha rossz helyre nyúl, rosszul csinálja, tökre átmentünk abba, hogy egyikünk se tudta már bepörgetni a másikat, és nagy hiányérzetek maradtak, részemről, nagy bizonytalankodás jött részéről. tiszta teljesítményhelyzet, kudarcélmények a köbön. már ha szexre került a sor, tök ráfeszültünk, eltűnt a szeretgessük meg egymást szándék.
    és nem tudok vele elmenni. sehogy.

    VálaszTörlés