persze tegnap már a vonatnál várt a pasim, és annyira, de annyira örültünk egymásnak, hogy az már nem tűr nyomdafestéket. (5 napig nem láttuk egymást. 5!!)
csak hát végigmásztunk a fél városon az albimig, utána az egész városon hozzá, és hadd ne mondjam, hogy az utolsó húsz percet már a vállán alva töltöttem.
(alva? van egyáltalán ilyen szó?)
nehezítésként a hasam berágott rám, mert mégis csak kellett emelnem/cipekednem kicsit, és egy nagyon-nagyon magassarkú új bokacipő volt a lábamon, amiben még nem biztos, hogy tudok menni. (és az se biztos, hogy valaha megtanulok, hosszú ideje csak laposban járok, nem véletlenül...)
(de a magas sarok szexi...)
(a fejemben mindenképp.)
a bevásárlásra már nem is emlékszem, csak, hogy megérkezünk, és muszáj összeszednem magam,
mert napok óta utána ácsingózom,
és mert napok óta húzzuk egymást a távolból.
sikerült, szóval minden happy.
(csak ma használhatatlan vagyok. de ezt szerencsére nincs, aki lássa.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése