2019. július 23., kedd

szégyenbillog

tádá, persze hogy ahogy felfogtam, hogy ezt leírtam, máris masszívan megjelent a szégyenérzet. hogy 140et kell beosztanom egy hónapban, állandó nullás végegyenleggel, hogy sosenem tellik mindenre, amire kéne, és hogy ez undorító billog, mert ez én magam vagyok.
lehet, hogy más nem enne, csak hogy ezt megoldja, de ha minden egyes hónapban van valami hasonló, akkor szerintem de. enne, mert nem lehet tartósan nemélni, úgy, hogy nem látod a végét.
vagy jó, fenetudja, lehet, hogy csak mi vagyunk gyenge szarok, és más ügyesebb lenne a lemondásokban, beosztásban, nem lehetek ilyen biztos semmiben se...

persze a konkrét ügyön agyalok azért, épp próbálom fűzni a pasit, hogy kéregessünk kölcsön (semmi jobb ötletem nincsen), nyilván nagyon ágál ellene (a fentebb említett szégyen-billog-érzés, duplán, mert ő a költés tárgyát is szégyelli nagyon), de neki sincs jobb.
a kölcsönnel is csak az a baj, hogy októberben tudjuk leghamarabb megadni, addig minden hónap koccra beosztva előre.

de igen, bennem is ott van ez a "nemérrá", csak elég eszköztelennek is látom magunkat.
tehetetlen düh meg nemtudomhogyoldjammeg, kilátástalanság, stb.

még kiszolgáltatottnak is éreztem magam rendesen, nemfelnőttnek.
a pasi is, ha jól látom, így persze a két "gyerek" marakodott tegnap, azt hiszem, mindketten a másikat hibáztattuk legbelül, mert mi magunk sehogy se találtunk megoldást, és akkor a másik miért nem ment meg, miért nem gondoskodik rólunk. (tudattalan pszichés működés, nemdirekt!)

érdekes, érdekes dolgok ezek.

ja, nemtom, amúgy semmit se akarok ebből most kihozni, csak filózok, mesélek az elmesélés kedvéért.

18 megjegyzés:

  1. de nem is az, hogy nem ennél, hanem hogy szülinap/esküvő/nyaralás. tehát ha úgy vesszük "luxus" költések, nem alapszükségletek (mint evés). na de nem akarok turizni más költségvetésében, az mindig ingoványos talaj.

    amúgy meg a fizetésed az nem te magad vagy, az egy helyzet amiben vagy. ez olyan, hogy a minimálbért kereső segédápolóknak sem kell szégyenkezniük, sőt, részemről hatalmas riszpekt nekik és az állam/kormány/mittomén szégyene, hogy a fizetésük egy lófing. persze ettől még nem lesz pénzük semmire sajna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ezek olyan eskik, amik nagyon közeliek, és ha nem mennénk, az sértő lenne,
      a nyaralást a munkahelyemtől kapom ajándékba meg a gyereknek lett megígérve nagyon,
      az unokaöcsém 1. sznapja meg olyan, h mikor karácsonykor nem vettünk neki semmit, mert még annyira picibaba, hogy minek, oltári sértődés lett, és utólag kellett, hogy begyógyuljon a "seb", és eleve ott nyaralunk majd a gyerekkel, nehogymár egy vacak bármit ne adjunk,

      meg ezek ilyen fontos társas-pszichés alapszükségletek most nekünk,
      sztem a konkrét embernek maradásunkhoz kellenek.
      minden egyebet húzunk, és ezeket is àttervezzük lowbudget-re, amennyire lehet, de ha lemondunk róluk, azt helyretenni később nem lehet.

      Törlés
  2. Sztem sem határoz meg az, hogy mennyit keresel; ellenben nem értem, hogyha zavar/billognak érzed, akkor miért nem teszel ellene. Nem gondolom, hogy óriási erőfeszítés feltölteni az önéletrajzodat néhány netes portálra, meg mittudomén egy héten 1x ránézni. Biztos vagyok benne, hogy szembejönne valami használható előbb vagy utóbb. Minden csapból az folyik, hogy iszonyatos munkaerő hiány van, mindenképpen érdemes ezt sztem kihasználni.
    Most persze tudom lehet azt mondani, hogy úristen, 12 óra, meg meghalni sem érünk rá; de sztem abból kiindulva amit most csinálsz, simán lehetnél irodavezető vagy multinál asszisztens vagy nemtom. Bőven jobb pénz, meg mondjuk stabil 8 órás munka, jó eséllyel nem hétvégén.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, a pszimmel azon is dolgozunk, h képes legyek összeomlás nélkül elengedni ezt a biztonságot nyújtó közeget és szembenézni új kihívásokkal

      lehet, h úgy tűnik, h már kutyabajom, de sajna azért egyelőre még ez nincs így, bàr nagyon szép fejlődési ívet produkálok és stabilizálödnak az alapok folyamatosan

      Törlés
    2. Szerintem is váltanod kéne, főleg, hogy már sok éve mondogatod itt a blogon (és a pasid is mondta, h ha kevésnek találod a pénzt, akkr talán tegyél érte, ha jól emlékszem), hogy hát alig jössz ki anyagilag, és amúgy sem az igazi ez a munka, merthogy kb pisilni sem mehetsz el, mikor szeretnél, nem?

      Törlés
    3. De amúgy ezt az összeomlás dolgot sem értem. Van egy állásod, ami szar, de van. Senki nem úgy gondolja, hogy mondjál fel a fenébe és úgy interjúzz; hanem szépen mellette. Aztán ha megvan, és szimpi, akkor lehet továbblépni.
      (A biztonságos közeg meg... hát nem tudom. Azért egy másik oldalról az is benne van a közhangulatban nagyon sok helyen, hogy jön egy új főnök és másnap nem kell dolgozni menni.)

      Törlés
    4. igen, csakhogy akkor a pasi találta kevésnek, nem én, csak projektálta. meg volt némi kommunikációs elcsúszás...
      azóta sokkal reálisabban gondolkodik szerencsére :)


      de most komolyan: attól, h nem fogok váltani, még leírhatom a saját blogomra, milyen érzelmeket és gondolatokat, folyamatokat kelt bennem egy-egy kapcsolódó helyzet, nem?

      hát azért írok blogot, h ezeket random rögzíthessem meg nézegethessem, mi hogy miért zajlik bennem

      Törlés
    5. meg nemtom, milonka, pl mikor te leírtad anno, h kicsi a pasid lakása, meg nem kellemes és zökkenőmentes ezt az egészet megszokni, a környéket, stb,
      senki se mondta, h akkor válts munkát h jobban kereshess és szállj bele, h lehessen egy nagyobb, máshol, ha zavar.
      hanem mindenki csak úgy volt vele, h jaja, ez bizti nehéz, kell idő, stb

      attól h vmi rossz épp, még nem biztos h azonnal változtatni kell az egészen,
      meg am az se biztos, h nem zajlik irl épp vmi változtatás, ami nem tárgya a posztoknak

      Törlés
    6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Igen, abszolút egyetértek az előttem szóló csajokkal. Keress újat, sokkal többre/jobbra is képes vagy!

    VálaszTörlés
  4. az, h mi a biztonságos közeg, meg mire kell nekem az idő, az inkább a pszimre meg a pasira tartozik, semmi kedvem publik belemenni,
    de higyjétek el, abszolút képben vagyok és felelős hozzáállással kezelem a helyzetet, a folyamatot.

    majd ha odaérünk, valszeg észreveszi mindenki

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor jó :) Én egyébként a bátorítást hallom itt a többiektől, és magamtól is, és nem a csesztetést. Szóval hogy hajrá-hajrá.

      Törlés
  5. nemtom, engem ezer éve ezzel cseszeget mindenki (pasit kivéve már), meg folyton azt hallgatom, hogy mit kéne másképp csinálnom, szóval ez nem biztatás nekem, hanem alázás, h mert én nem tudom elég jól magamtól eldönteni... :(

    a többiről meg nem akarok beszélni, úgyse tudom úgy megfogalmazni, h azt lehessen alatta érteni, ami van

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem gondolnám, hogy itt bárki alázni járna ide. nyilván ha mindenki mástól is ezt hallod, akkor szar és feszültebben is reagálsz rá, de attól még ide csupa cuki ember jár kommentelni és jó tanácsokat próbálnak adni, hogy kimozdítsanak a rosszból. persze néha az embernek púp a hátára a sok tanács, de ugye vmennyire tehetetlenek is vagyunk, ez az egyetlen eszközünk, hogy kimutassuk a támogatást :)

      Törlés
    2. a mindenki, az az, aki nem ismeri a részleteket és/vagy a születési családom.

      azt hiszem, mivel mindegy volt kb, mit csináltam, úgyis jobban tudták, hogy hogy kéne máshogy, és ezt kapom a mai napig,

      leginkább arra lenne már szükségem, h mások kompetensnek ismerjenek el.
      szóval h azt mondják, h baszki, tudom, h meg tudod oldani ezt is, hiszen ügyibogyó vagyol,
      és nagyon szépen haladsz a dolgaiddal (jó, ezt a pszi meg a pasi szokták mondani, de attól még nagyon érzékeny pont, úgy látszik)

      Törlés
    3. szóval h anélkül mondhassan el, h vmi nem jó épp, v dilemmában vok, h egyből érkezne, h mer' rosszul csinálom

      Törlés
  6. 15 evet toltottem az első munkahelyemen, ebből 3 masszívan szar volt, megis nehezen engedtem el. Van olyan hogy mar nem jó, de legalább ismerős és így biztonságosnak érezzük. Majd eljön az idő, amikor összegyűlik az erő, veszel egy nagy levegőt és továbblépsz! Drukkolok!

    VálaszTörlés
  7. Nem tudom, engem egyszercsak (mondjuk most januárban) elkezdett zavarni, hogy keveset keresek (kevesebbet, mint amennyit szerettem volna es kevesebbet, mint amennyire tartom a saját munkaerőm) tehát gondoltam beadom az önéletrajzomat pár helyre, egészen pontosan három helyre. Ebből egyre visszahivtak másnap és meg is kaptam az állást. Féltem mert egy fix helyről jottem el, közben egyetemre jártam és jó volt azért a flexitime meg ilyenek, de gondoltam itt a lehetőség, ez nem lehet véletlen, mentem. Most megint egy új pozícióban vagyok júliustól egy új csapattal, viszont kétszer annyit keresek mint januárban. Szerintem megéri váltani, pénz miatt es szakmai fejlődés miatt is. Ha szarul érzi magát valaki, az nem lehet érv, hogy "jó de itt ismerem az embereket". Le kell szarni, nekem állandóan gondom van az új emberekkel, folyamatosan kellemetlenül érzem magam ismeretlenek között, de muszáj legyőznöm ezt, vagy örökre egy fos állásban maradok aprópénzért... Szóval szerintem próba szerencse, csinálj egy király CV-t es add be. Max nem hívnak vissza. Veszíteni nem tudsz vele, csak nyerni.

    VálaszTörlés