aha, ideköltöztem :)
na jó, hát 3 éjszakáról beszélünk, ez inkább vendégeskedés(nek tűnik már most, előtte félelmetesen hosszú nemakarom távnak).
a pasibarátais velenceitó csudajó volt.
ez is eddig full oké.
rettegek, hogy jajjmilesz, meg nemtalálomfelmagam, meg még ilyesmik, aztán menetközben, ahogy csinàlom mindig, ami jön, kialakul.
(lekopogom, de hálisten.)
tegnap kénytelen voltam megfogni a babát.
amit eddig sután-megilletődve nézegettem illedelmes távolból.
miután már pár órája itt voltam és már nem lehetett tényleg tovább húzni, stb.
huhh.
(én meg a kisgyerekek... én meg a babàk... hááát.... nem jellemző. tudjátok.)
ma meg már 2x is az én kezemben aludt el, és kettesben is eltöltöttünk vagy 40 percet a házban, és tök jól elvoltunk (nem, nem aludta át, nem azért, haha),
szóval megint olyan összecimbizés esete forog fenn, amit csak később fogok felérni ésszel, túl hamar túl intenzív, és azta.
egyáltalán, egy picibaba az azta.
nagyon egy kis furaság...
(amúgy meg mostam, vasaltam, pakoltam, kitakarítottam a fürdőt, dicsértem a hugomat, ..., ..., ami épp adódik. full-time elfoglaltság, teljesen szokatlan így még a leghétköznapibb dolog is,
szóval elvagyunk.)
tök jó tesó vagy :* :)
VálaszTörlésnekem is nagyon jól esett amikor szülés után segítettek a házimunkában! és egyáltalán, csak, hogy ott volt valaki, volt akihez szólnom napközben és a fene nagy felelősség, hogy "úristenénvagyokafelelőshogyéletbentartsam" is picit megoszlott akkor... ez nagyon jó volt lelkileg...
na és a babaillat.... awww :) <3
Szuper hirek, ugyesek vagytok!
VálaszTörlésBabucik aranyosak
🙂