néha van olyan élményem, hogy meglátom, miben van a pasi, és aztán fogom, és fáradt sóhajjal kiráncigálom belőle, miközben arra gondolok, miért nekem kell... (esetileg szokott sikerülni azért, tegnap is, délutánra - a rossz az, hogy esetileg. elfogyott már az erőm és lelkesedésem nagyja, csinálja mostmár ő, velem.) aztán most, hogy én voltam benne délelőtt, kénytelen-kelletlen kiráncigáltam saját magamat is. (ha már rutinom lett, alkalmazzam, ugye.)
gondolom, valahol itt kezdődik akkor a felelősségvállalás... gondoskodni a magam testéről-lelkéről.
#megyez
#büszkeségvan
#nemamásokélete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése