jóságok

tegnap az év első fagyija.

a kitartó napsütés.

legalább a ruháim meg a hajam jók többnyire, és akármennyit fogytam is, az arányaim még megvannak. saccperkábé.

fürtös barátném, aki már nem régnemlátott. mostanában csomót találkozunk, naponta kontaktolunk.
olyanokon nevetünk, hogy új szokásként kórházak kertjében dumcsizgatunk - mert elkísért, pl.
jajj, annyira továbbra is magátólértetődő vele, egy nyelvet beszélünk, bármit, a legnehezebb témát, a legcikibb vacak hülyeséget is el lehet neki, és még ha nyakig is ér a fos, nevetünk. valahogy vele is minden szaron lehet mindig. együtt sírni is ugyanilyen volna, gondolom, de abból is nevetést csinálnánk úgyis, mert nem bírjuk ki.
összhang is van, pl gondolok rá, hogy fussunk most össze, ő meg leírja, ilyenek.
van amúgy egy nagyon erős kisugárzása, amit külön szeretek. ha férfi lennék, már szerelmes lennék menthetetlenül.
szeretném, ha maradna az életemben.

jóság még, hogy többször is nagyokat aludtam. jó, lehet, inkább ájulás volt, de volt.

meg újcsaj szerzett magának szuper munkát, lehet vele örülni.

meg hogy ha egyszer végre kitakarítok, az egész albi újra hívogatóan otthonos lesz, minden tökéletlenség ellenére, és lehet megint finomakat főzni. (meg kijjebb fogom húzni az ágyam és úgy képzelem, így lesz a legkomfortosabb.)


UPDATE: és kiderült, hogy ez a kereken 1000. közzétett posztom. #hátjó