kicsit olyan vert sereg fílingben talált meg az advent, mára kinéztem magamnak egy családozós otthoni főtéri hesszelést, de így nyilván nem utazom.
a kedvem a béka segge alatt.
a pasival is gázok vannak megint, mondjuk úgy, hogy nehéz érzés, ha kicsit megreccsen az aktuálisan legfontosabb emberi kapcsolatom. a mindjárt30nak ez se tesz jót, meg az se, hogy a szobában punnyadok harmadik napja. három elpazarolt nap, omfg.
aztán van még, hogy itt a kis életem többi része, mert van ám neki, a pasin túli is, csupa kérdőjellel.
szerintem elfelejtettem újságolni, hogy aláírtam egy határozatlan idejű szerződést. teljesen stílusosan csak én, a fejesek még nem és dátum se szerepelt rajta és azóta se láttam viszont. de létezik.
ebben a témában időlegesen meg kéne tehát nyugodnom. (nehéz úgy, hogy közben több pénzt akarok és valamit tanulni is kéne...)
visszanézegettem a blogom, és végülis csomó tervezett dolog megvalósult idén, örülés van... így ennek jegyében szerintem elkezdhetek betervezni mindenféle mást is, és attól nekem jobb lesz. (aztán menetközben kiforrja magát, ugye?)
azt hiszem, a lelkemnek két dologra van szüksége: először is menni, menni újra. forraltbor szezon, köszöntelek, karácsonyi vásárok, ajvé.
másodszor: tervezni. ez a rész nagyon-nagyon elakadt, ahogy bejöttek a bénult lézengésben töltött egy-egy napok és agyhalott munkás időszak... totál homály, bizonytalanság... érzésre lefagytam.
de ugye, így visszanézve igen tartalmas évünk volt, és a lefagyás gyakori, de mindig időleges vendég... szóval.
szóval majd kitalálom.
(reméltem, hogy kitalálom most, legyen már értelme a három napnyi bezártságnak, de nem úgy néz ki... basszus. néha nehéz elfogadnom, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy erővel akarom.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése