én igazán igyekszem távol tartani magam a közélettől, mert a konstans tehetetlen düh nem túl egészséges, és csakazértse vagyok hajlandó politikusok nevét-arcát megjegyezni, mert energiát nem pazarlunk,
de bakker. teljesen kimaradni nem tudok... és:
vérlázító, hogy képesek voltak beáldozni két rendőrt az idióta népszavazósdijuk megtámogatására!!!!
oké, nem öltek meg senkit, de ez őket és a családjukat tuti nem vigasztalja, azokat se, akiket anyagi kár ért,
engem meg pláne nem, mert megint kúszik befele az a bizonytalanság és diffúz félelem a gyomrom tájékára, amit pedig nem akarok érezni.
nem jó, nagyon nem jó...
és beugrik, ahogy tavasszal a pasi meséli, miket olvasott, mert ő olvassa, meg hogy a szükségállapot terve, az alkotmánymódosítás, ültünk egy buszmegállóban, lógáztam a lábam, sütött a nap és cigiztünk és mégis ijesztő volt,
és hogy alig egy hete poénkodtunk rajta, hogyhogy a migráncsok nem terrortámadták még meg kishazánkat, mikor mindjárt szavazás - és akkor röhögtünk (tudjátok, a közélet mindig bekúszik a napi humorba),
de most már annyira nem nevetek.
utálom, hogy ezt csinálják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése