életem problémáin túl

olyanok is vannak, hogy

a melóban továbbra is találni cuki embereket,
akik például hoznak nekem mosolyt, nevetést, sütit meg kávét,

ma már az új szerződésemmel dolgozom (elvileg, hát, kíváncsi leszek rá, mi áll benne),

az újcsaj szinte berobbant az életünkbe, mindenhol ott van a lakásban, cserfes, közvetlen, meséltet és mesél, fotókat mutogat, feje tetejére állít mindent, most épp lelkesen főzőcskézik, mert meghoztuk a kedvét, aztán nekünk adja a felét, és eddig kicsit olyan, mintha lenne mégegy cukim (aki nem véletlen viseli a cukilakótárs nevet),
cukival megállapítottuk, mennyire más (és furi), hogy úgy vagyunk hárman, hogy tényleg hárman vagyunk,
cuki hajtogatja, milyen jó, hogy vagyunk,
és tényleg jó ám úgy hazamenni, hogy örülnek neked,
és valahogy hatalmas beszélgetések kerekednek teljesen random, kivel mizu, pasiügyek, minden-minden, cukival is, újcsajjal is volt időnk most megváltani a világot,

nem bírtam ki és mindkét nap elhúztam nénikkel barátkozni (így hívom, mikor kiülök a padra kvzni), dumcsiztam is ezzel-azzal meg hazakísértem egyet, aki megkért, mondván, rosszul van, meg szerelmi tanácsokat adtam a pékséges lánynak (én... hát izé),

a fokhagymás kenyér isteni,
a pálinka is jó volt (nem szoktam, de attól még ha már, akkor számít),

tegnap a Duna meg a város is gyönyörű volt, ahogy sétáltunk a pasival az alkonyatban,

a kishugom megcsillantotta a lehetőségét, hogy esetleg, talán, lehet, hogy megválna attól a szépséges ruhától, amit anno én akartam megvenni, de neki sikerült (és az ominózus vita óta először beszéltünk, mit tesz a 'cipő-ruha-mitvegyekfel kérdéskör),

kaptam időpontot holnap reggelre s.o.s. kargyantára és az orrom se hámlik annyira (pattanásaim lettek, meg nyúzott arcom, de majd simogatom a karom, hátha ellensúlyozza)

a nap is süt még
és épp most kaptam kóstolót egy avokádóból, mert még sosem.

UPDATE: az létezik, hogy az avokádónak leginkább mandulára hajazó íze van?