különben ezt nem veszem annyira magamra, mégis csak miezazidő, a legtöbben ugyanúgy nincsenek toppon. elképesztő hőmérséklet- és légnyomásváltozások vannak, nem erre rendezkedett be a szervezetünk, szóval.
ma sokkal összeszedetlenebb vagyok, hiába, lefárasztott a tegnap - látható, de nem vészes..
erősen elgondolkodtam ugyan, de végül most sem blogtalizok, pedig. tudom, hogy jó lesz, viszont anyagilag túl nagy kompromisszum lenne most. (a múltkor meg nem értem rá.)
egy ebéd és mozi nem ér meg annyit, hogy felrúgjam az épp gatyába rázandó pasi nélküli költségvetést. eddig is a megtalált spórolt pénzemből yolókáztam ám... (a legjobbkor került elő, jól eldugtam, sajna visszapótlandó.)
a dohányzás az igazi gyenge pont amúgy, de az ugye nem választható opció, míg végleg le nem teszi az ember, a kávézásra szánt napi 200 forintokat meg nem sajnálom magamtól.
ilyen lemondásokkal jár, ha valaki nem épít karrierkét és a huszas éveiben teljesen fogalmatlanul áll az egész egzisztencia-kérdéshez.. (például inkàbb olyanokat gondol, hogy majd egy férfi intézi helyette is, hát erre van kitalálva, nem?
annyira nevetek, ha eszembe jut...
jó, lehet, inkább sírni kéne, de na.)
elszomorított, persze, aztán beláttam, hogy majd, idővel változik ez is, prioritások szerint haladva, addig meg fölösleges búslakodásra pazarolni az energiát, foglalkozzunk inkább az aktualitással.
az aktualitás egyébként, köszöni kérdésem, remekül halad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése